Öltözzön melegen, kedves Emil!

2023.01.16. 20:00

Volt egy seregünk - elsiratta a zalaegerszegi színház a doni katasztrófa áldozatait

„Pedig ezeket az embereket, ezt a százezernyi férfit egyszer el kell siratni”, mondja a legalább négyféle közelítéssel megidézett 80 évvel ezelőtti katonai katasztrófa dokumentumolvasója a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház színpadán.

Arany Horváth Zsuzsa

A fehér lepellel letakart tárgyak látványa a tragikus tények hivatalos elkendőzését hivatott szimbolizálni. Körülöttük a katonák, mint vádló tanúk

Fotós: Pezzetta Umberto / Zalai Hírlap

A teátrum komolyan vette a magyar nemzeti emlékezet számára sarokkőnek számító történelmi tényt, a Don-kanyarban 1943. január 12-én kezdődött, 150 ezer katona halálát okozó haditragédiát. Joggal remélte, hogy a zalai közösség megérti a méltóságteljes szándékot. 

Összességében így volt. A Volt egy seregünk című oratórikus mű végén pénteken és szombaton este állva tapsolt az  közönség. Az úgynevezett standing ovation ritka, ezúttal a nézők megindultságát fejezte ki.

Moravetz Levente írta, rendezte a darabot, aki igyekszik a magyar történelem jeles eseményeinek, alakjainak (Zrínyi, Rákóczi, Szent Margit, honfoglalás, Eger ostroma)  színi emléket állítani, de tudja, segíteni kell a szikár tényeknek, hogy a színpadon és a nézőtéren átélhetővé váljanak.

Bényei Miklós díszlettervező többosztatú színpadképe: tábori helyszínek, budapesti íróasztal, hátul alkalmi pódium
Fotós: Pezzetta Umberto / Zalai Hírlap

Ezúttal a második magyar hadsereg törvényszerűen vereségbe torkolló keleti hadszíntéri jelenlétét tábori levelezéssel megidézett szerelmi szállal, dalbetétek érzelmeket erősítő szövegével, a táncosok allegorikus alakján keresztül szimbolikus nyelven előadott lelki tartalmak kivetülésével tette fájóan érzékletessé.

„Csak eltöprengtünk, hogy mit keresnek egy kis közép-európai ország katonái ezerötszáz kilométerre a fővárostól?”, kérdezi az egyik katonai szereplő, hogy a vég után élete maradékát – be nem teljesült szerelme emlékével – orosz hadifogságban töltő hadfi ekképp rímeljen rá: „Velünk megtörtént a csoda. Csak éppen nem lehettünk ott.”

Jány magára maradt (Bellus Attila)
Fotós: Pezzetta Umberto / Zalai Hírlap

E két pont között az említett többszólamúság eszközeivel idéződött fel a hadvezetés kényszerpályán való mozgása, a legénység szívszorító szenvedése, a szövetséges németek szenvtelensége, a hátország mit sem tudó ostobasága, a híradások hazugsága, a nemzeti romantika politikavezérelte torzítása, a kisemberek hinni akaró optimizmusa. Megejtő Mária levélbeli figyelmeztetése: a mínusz 35 fokban kínlódó katonát inti, öltözzön melegen, Pesten is hideg van, nulla fokban korcsolyáznak a Városligetben a kisasszonyok és úrfiak. „Ez maga a pokol. Tudom, hogy ezt a levelet hiába írom Neked, mert ha megkapnád is, minden sorát ki fogják törölni, de tudd. Innen senki nem megy haza élve. Ha így lesz, kérlek, ne bánkódj sokáig. Kezdjél új életet nélkülem, de ha lehet, az én emlékemmel”, válaszol Emil, amire a dal felelt: „Volt karácsonya, hóesés, Volt naplemente, fényesés, S most bárhogy hívtam, ő már nem felelt.

A szerelmesek soha be nem teljesült vágyát jelképező családi fénykép...
Fotós: Pezzetta Umberto / Zalai Hírlap

Nem veszélytelen feladat a sokáig sok okból elhallgatott brutális mértékű vereségről nem a történész, hanem a művész nyelvén szólni. Úgy, hogy ne legyen túlzottan melodramatikus, se érzelgős, se szenvtelen. A Moravetz Levente vezette zalaegerszegi társulatnak  sikerült elkerülni a túlzásokat,  keretek közt tartani az értelemre-érzelemre ható adagolást.

Ebben odaadóan részes minden alkotótárs ízlése, fegyelmezettsége.

... és a valóság: az orosz fogságban megtalált Emil, és Mária lánya (Mihály Péter, Kováts Dóra)
Fotós: Pezzetta Umberto / Zalai Hírlap

Emil: Mihály Péter, Mária: Kováts Dóra. Olvasók: Besenczi Árpád, Farkas Ignác, Ecsedi Erzsébet, Pap Lujza. Katonák: Hertelendy Attila, Bellus Attila, Helvaci Ersan David, Fritz Attila, Szakály Aurél. Énekesek: Sasvári Sándor,  Bot Gábor, Debrei Zsuzsa, Magyar Cecília. Táncosok: Mikita Zsuzsanna Lilla, Mrakovics Norbert.

Bellus Attila mint Jány Gusztáv, mögötte két énekes, Sasvári Sándor és Bot Gábor
Fotós: Pezzetta Umberto / Zalai Hírlap

Jelmez: Molnár Gabriella, díszlet: Bényei Miklós, koreográfia: Halmi Zoltán, zeneszerző: Bozó László.

Talán mindenkihez eljut, akinek édesapja, nagyapja, dédapja...

Híradásokat, jegyzőkönyveket felolvasók hátul: Pap Lujza, Ecsedi Erzsébet, Besenczi Árpád
Fotós: Pezzetta Umberto / Zalai Hírlap

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában