2022.08.17. 11:30
Valuska László fesztiváligazgató összegezte a múlt heti Margófeszt tapasztalatait
Augusztus 11-13. között rendezték meg Szentgyörgyváron a második Margófesztet, amely a 2011-ben indított fővárosi könyves fesztivál szervezőinek ötlete alapján az irodalom, a zene, a színház és a zalaiság köré gyűjtött programok tárháza lett.
Látogatók a Margófeszten Fotók: Valuska Gábor, Kováts Zsófia
A fesztivál keretében többek között jelen volt Horváth Kristóf Színész Bob és Bárány Bence slam poetry workshopja, ami a verstanba avatott, itt volt a Badacsonytördemicen élő Csikós Attila, akinek legújabb regénye, Az öszvér júniusban jelent meg.
A résztvevők megismerhették a zalai nyújtott rétes titkát, azután az idei Alkotótárs ösztöndíjas Vonnák Diánát és Vajna Ádámot. A kortárs líra jelese Állástalan táncos címmel jelentette meg tavaly új kötetét: Kemény István a Margófeszten mesélt a versírás kockázatairól. Minden éjjel klasszikus zenével zárták a napot a szentgyörgyvári Szent György-templomban, a venezuelai művész, Zeus Salas pedig a közönség előtt, élőfestészeti performansz során alkotta meg festményét, méghozzá saját magán. Itt járt SAIID, azaz Süveg Márk, aki az Akkezdet Phiai producereként lett ismert rapper, majd 2006, a magyar slam poetry megszületése óta emblematikus slammer.
| A Margó Irodalmi Fesztivált, vagy másik nevén a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásárt 2011 óta tartják. A Margófeszt egy budapesti kulturális rendezvénysorozat, melynek az irodalom, elsősorban a kortárs magyar irodalom áll a középpontjában. Célja az irodalom és az olvasás népszerűsítése. A fesztivál megálmodója és alapítója Csejdy András és a mai fesztiváligazgató, Valuska László. |
A filmek között például sorra került a Bereményi kalapja című dokumentumfilm, amit Papp Gábor Zsigmond rendezett.
Valuska László kérdéseinkre válaszolva foglalta össze az idei tapasztalatokat.
– Tavaly rendeztük meg első alkalommal a 300 lelkes Szentgyörgyváron a fesztivált, a legkomolyabb eredményünk, hogy idén is így tudtunk tenni. A fesztivál előtti időszakban azon dolgoztunk, hogy minden tavalyi hibánkat megpróbáljuk kijavítani, és a visszajelzések alapján úgy tűnik, ez sikerült. Idén több programot és több látogatót vonzott a Margófeszt, ami visszaigazolja, hogy jó helyen, jó közösséggel együttműködésben érdemes fesztivált szerveznünk.
– A Rájátszás zárultát hogy fogadták a sorozat kedvelői?
– A Rájátszás 2011-ben egy rendhagyó irodalmi programként indult, 2022-ben úgy fejeződik be, hogy utolsó két koncertjével megtöltötte a Művészetek Palotáját és a zalai Margófesztet is. A Rájátszás sokféle alkotó együttműködésének eredménye volt, egy folyamat, amiben dalok, koncertek, dokumentumfilm, könyvek és barátságok jöttek létre. Ezek az élmények és emlékek nem szűnnek meg, hanem továbbélnek - ezt is elviheti mindenki magával, ahogy a Csokonai Vitéz Mihály összest.
– Melyik rendezvényeket emelné ki abból a megközelítésből, hogy a szervezőknek, a látogatóknak egyaránt szokatlanul fontos élményt adtak?
Fotós: Valuska Gábor
– Erre a fesztivállátogatók tudnak válaszolni, de azt hiszem, minden Zalához és Szentgyörgyvárhoz köthető program különleges élmény. A kedvenc sorozatunkban, a Sántakutyában zalaiak meséltek a hely szelleméről, illetve a munkájukról, életükről, amelyektől ilyen lesz Zala. Fellépett Magai Ágota, Forgács István Zoltán, Borbáth András, Fejes Ágnes és Tarsoly Róbert is, hogy csak néhány nevet említsek. Hasonló volt Beck Zoltán és Szűcs Krisztián műsora, ők Csengey Dénes szövegeit hozták játékba.
– A látogatottság adatai hogyan alakultak idén?
– A fesztiválon naponta 8-900 ember vett részt.
– A Margófeszt irodalmi, vagy zenei ihletet jelent a résztvevő alkotóknak?
– Igyekszünk megtalálni a kapcsolódásokat a hely és a kulturális műsor között, legyen az egy beszélgetés Grecsó Krisztiánnal, Háy Jánossal, Kemény Istvánnal vagy Kollár-Klemencz Lászlóval, esetleg egy Analog Balaton vagy a Szabó Balázs Bandája koncertje.
– Milyen volt a háromnapos együttélés a községgel?
– Szentgyörgyvár közössége nyitott és segítőkész, nemcsak a fesztivál ügyes-bajos dolgainak megoldásában segítenek, hanem helyszíneket is adnak. Ádovics István polgármester és Dóber Gábor alpolgármester személyében olyan, a közösségért élő és dolgozó embereket ismerhettünk meg, akik számunkra is példát mutatnak. Különleges élmény volt, hogy idén először rendeztünk éjszaka a templomban kisebb komolyzenei koncerteket. Az külön öröm, hogy a falu lakói is részt vesznek a fesztivál forgatagában.
– Milyen a zalai alkotók bevonásának rezüméje?
– A Hévíz és a Pannon Tükör folyóirat idén is remek irodalmi beszélgetésekkel készült, sokan voltak a fesztivál nyitóprogramján: a zalaegerszegi futballista, Koplárovics Béla 20 éve a Manchester Unitednek lőtt góljának állított emléket Pető Péter, Pion István, Kiss Tibor Noé és Szálinger Balázs.
– Mit profitál a könyves fesztivál a zalai kiruccanásból?
– A Margót 11 éve szervezzük Budapesten, jó pár éve tavasszal és ősszel. Szentgyörgyváron lenni olyan, mintha kilépnénk a valóságunkból egy másik univerzumba. A szervezőcsapat számára ez egyszerre munka és kikapcsolódás, inspiráció és izgalmas csapatépítés, ami összekovácsol minket. Erre a három napra közel harminc önkéntes érkezett segíteni és nyáritábor-hangulatot teremteni.
– Milyen tervek körvonalazódnak 2023-ra?
– Jövőre a Veszprém-Balaton régió lesz Európa Kulturális Fővárosa, a sikeréhez a Margófeszt is szeretne minél többet hozzátenni. Érezzük, miben fejlődtünk, mit kell javítani, a célunk, hogy jövőre is legalább ilyen jól érezze magát mindenki. A zalai történetek, az irodalom és a zene központi szerepe nem fog változni.
