Stációk az egregyi Szent Magdolna templom mellett

Karcsú, kőből falazott tornyával már messziről feltűnik a Szent Magdolna-templom, ami különleges hangulattal ajándékozza meg a Balaton-felvidéki tájat. A helyiek mindig büszkék voltak építészeti értékeikre. Néhány éve helyrehozták a római kori villát, múzeum épült, majd elkészült a pincesor és annak sétánya, valamint jutott forrás a román stílusú temetőkápolna és az Árpád-kori templom felújítására is. Mostantól a legújabb attrakció, a 300 méter hosszú, kavicsos keresztút fogadja a látogatókat. A Krisztus feltámadását jelképező sírig 23 és fél méter a szintkülönbség. A sétány természetes anyagokból készült, néhány szakaszon pihenni is lehet. Turi Török Tibor munkáját a kivitelező, Borsos Bence tette teljessé. A keresztút kialakításához több mint 10 tonna mészkövet használtak fel, a hegy lábához, a Zrínyi utca külterületi szakaszára pedig 1600 köbméter zúzott kő került.

A keszthelyi alkotó lapunknak elmondta, hogy a felkérést követően alig három hónapja volt a munkálatokra, ám az idő szűkössége inkább kihívást jelentett számára. A pandémia ideje alatt készült el a Krisztus Urunk szenvedéstörténetét, keresztútját bemutató sorozat. A szobrász éjt nappallá téve dolgozott, szinte ki sem mozdult műterméből. A tizennégy stáción több mint hetven figurát ábrázolt, a háttérben stilizáltan látszik a jeruzsálemi környezet. Bár a kálvária állomásai készen vannak, egyvalami még hiányzik az elejéről, aminek befejezése a közeljövőben várható. Az egregyi szenvedéstörténet különlegességét adja, hogy a keresztút legelején egy négy méteres magas bazalttömbön a keresztre feszített, alatta pedig a feltámadt, megdicsőült Krisztus lesz majd látható Szűz Máriával együtt. Turi Török Tibor naturalisztikusan ábrázolta a kínszenvedést, míg a feltámadt Krisztus már a reménységet közvetíti az emberek felé. A szobrásznak számtalan vallási témájú munkája van, ám most először készített stációkat.

- Mindig is tiszteltem, becsültem az emberek áhítatát, istenfélelmét – mondja az alkotó. - Amikor belépek egy templomba és meglátom a szobrokat, a freskókat, eszembe jut, hogy hányan fohászkodtak ott, bizodalmukat az égiekbe vetették. Azok a falak szinte beszélnek. Nem dísztárgyak számomra, hanem a sors előtti hódolat, a tiszteletadás jelképei, az életben való bizodalom, a remény szimbólumai. Az egregyi templomnak az egyszerűsége, puritánsága ellenére egyedülálló misztikus atmoszférája, energiája van, rendszeresen járok egyébként ide. A közelben lakik egy világhírű íjász, aki megjegyezte, hogy amióta itt él, sokkal pontosabban céloz. Hiszem tehát, hogy ezeknek a szakrális tereknek kisugárzása, természetfeletti ereje van. Álmomban sem hittem, hogy stációkat készíthettek itt, nagyon megtisztelő számomra a hévízi önkormányzat felkérése. Lelkiekben ugyancsak sokat adott nekem a munkafolyamat, s hiába terveztem el előtte, mit szeretnék, szinte más lett a végeredmény, amit persze nem bánok. Az első állomásnál például, amikor Krisztus Pilátus előtt áll, jól látható, ahogy összefolyik a ruhájuk egy kompozíciós hullám részeként. Vagy amikor vádolják, a vádló ujja sokkal nagyobb a természetesnél, ez is expresszíven hangsúlyozza a pillanatot, vezeti a szemet a vádló kezére.

Turi Török Tibornak több mint 150 szobra ékeskedik a Kárpát-medencében, aminek 95 százaléka felajánlás, s a másfél száz műnek az egyharmada szakrális témájú. Mindszenty bíborosról készült domborműveket, szobrokat láthatunk például Budapesten a Lehel téri templomnál, Felvidéken több helyen, valamint Erdélyben. Tusnádon Márton Áron erdélyi katolikus püspököt ábrázoló szobra található, a veszprémi Margit-romok előtt Szent Margit ad erőt a híveknek. Tervei között szerepel, hogy a boldoggá avatásra váró, Tiszteletreméltó Bódi Mária Magdolna a Balaton védőszentjeként vonuljon a köztudatba. Kilenced dombormű sorozatát már elkészítette a tiszteletére, annak egyelőre a helyét keresik.