A képzőművészet szerepe a „csinált városok” identitásképzésében

A szakmai bírálók tájékoztatása szerint több mint tízszeres volt a túljelentkezés idén az ösztöndíjra, így összesen 1032 pályázatot tekintettek át. A döntőbizottság egyrészt a pályázó szakmai munkásságát, másfelől a pályázati munkatervet vizsgálta. Március 21-én éjfélig kilenc művészeti területről várták a pályázatokat.

Mint ismert, a Magyar Művészeti Akadémia átfogó művésztámogatási rendszer kiépítését kezdte meg 2018-ban. Idén ismét építőművészet, film- és fotóművészet, ipar- és tervezőművészet, irodalom, képzőművészet, művészetelmélet, népművészet, színházművészet, és zeneművészet kategóriákban lehetett jelentkezni, a legnépszerűbb művészeti ágnak a képző-, és a zeneművészet bizonyult.

Tóth Norbert érdeklődésünkre elmondta: a kisebb támogatások mellett néhány éve a Római Magyar Akadémia ösztöndíját nyerte el, aminek kézzel fogható eredménye a 2018-as zalaegerszegi önálló tárlata volt. Tavaly a Visegrádi Alap Művészeti ösztöndíjával vett részt a három hónapos krakkói tanulmányúton. A képzőművész hozzátette, a sikereknek köszönhetően a grafikai tervezőmunkák mellett most három évig még inkább az alkotóművészetre tud figyelni.

– Engem idén Frimmel Gyula grafikusművész és Szotyory László festőművész ajánlott. Olyan, számomra nagyon izgalmas témát választottam, ami később akár a doktori kutatásom témája is lehet. A tudományos alapú képzőművészeti projektem azzal foglalkozik, hogy a képzőművészetben hogyan jelenik meg a szociológiában egyébként ismert fogalom, a „csinált városok” fogalma és az ilyen helyeken élő emberek identitásváltozása, illetve, hogy ezt hogyan lehet megjeleníteni, feldolgozni a képzőművész eszközeivel műalkotásokban.