A Millenniumi és az Aranybulla emlékmű Székesfehérvárott

Három égbe nyúló jel, három újrakezdés

A Velencei-tó felől, Pákozd irányából érkezve az egyre gyarapodó ipari parkokat elhagyva Székesfehérvár kertvárosának egyik dombján, az Öreghegy tetején áll id. Kalló Viktor szobrász és Skoda Lajos építész alkotása, amelyet a városalapítás 1000. évfordulójára emeltek 1972. július 15-én. Kissé viseletes padok sora, apró focipálya és egy füves (!) kosárpálya veszi  körül, de a bringás, rolleres fiatalok láthatóan szeretnek az égbe nyúló három tüske és a körrelief tövében időzni. (Télen pedig a szánkók veszik át a hatalmat a dombtetőn.)

Az internetes bejegyzések  emlékeznek rá, annak idején meglehetős vihart kavart az alkotás a közvélemény körében Székesfehérváron. Úgy hírlik, az emlékművet a helybéliek ma is csak háromágúnak becézik, az éppen ötvenéves mű látványát is megszokták. 

Az emlékmű formáját Skoda Lajos építésznek köszönheti a vegyes érzelmeket tápláló utókor, az építményt id. Kalló Viktor domborművei díszítik. A domborműveket felvonultató gyűrű három, harminc méter magas alumíniumoszlopot vesz körbe. Az oszlopok Székesfehérvár történelmi sorsfordulóinak szimbólumai: a Géza fejedelem idejében történt újjászületésé, a török uralom utáni feltámadásé és a II. világháború utáni újrakezdésé. A reliefen a 120 alumínium dombormű történelmi személyiségek, királyok, fejedelmek, hadvezérek, politikusok stilizált képmásait jeleníti meg.
Kalló Viktor 1959-től  három évtizeden át az egyik legfoglalkoztatottabb köztéri szobrászként dolgozott, ám a rendszerváltás után számos munkáját vitték el a budatétényi Mementó Szoborparkba vagy raktárba.

Európában Anglia után elsőként nálunk az Aranybulla emlékmű

Lehet, adottságai alapján a hegyi biciklisek Mekkája lesz a Csúcsos-hegy, rajta a magyar jogállamiság eredendő jelképével, de épp ez teszi lehetővé, hogy történelmünk eleven élmény legyen, hogy a tények  ne savanyodjanak könyvtárszobákban. A tavasszal felújított Aranybulla emlékműnél jártunk.
 

Az Aranybulla az első, minden értelemben modern magyar okirat, ami a nemesség és a magántulajdon jogait rögzítette. A folyamatos történészi kutatások szerint (legújabban Zsoldos Attila jutott új következtetésekre) az arany függőpecséttel ellátott királyi okiratot II. András a székesfehérvári országgyűlésen 1222-ben adta ki. Az ennek emléket állító objektum azonban elég későn került a város melletti Csúcsos-hegy tetejére: csak az Aranybulla kiadásának 700. évfordulóján, 1922-ben jelölték meg obeliszkkel. 

Idén az Árpád-ház program keretén belül újult meg a környékével együtt 650 millió forintos állami beruházás jóvoltából. Mostantól pedig nagyon valószínű, hogy nemcsak egy emlékhely, de valószínűleg közkedvelt kirándulóhelyszín is lesz. Ottjártunkkor a gyalogos szerpentinen, de a lankásnak mondható lépcsősoron is „gyakoroltak” a biciklisek, körben terasz, kilátó, színpad,  nézőtér, piknikező öblök kínálják magukat. A választott építési anyagok igényesek, a beton oszlopok szépek, bár a lerakás hagy kívánnivalót maga után.   
 

Mi minden történt a felújítás során? Az április 25-én lezajlott avatás beszámolói tájékoztatnak: homokfúvásos technikával megtisztították a hosszú évekig Nagykanizsán élő-alkotó Rétfalvi Sándor 1972-es (750. évforduló) alkotását, mely 1990-ben került jelenlegi helyére, s a feliratokat is helyreállították rajta.  (Ezen a helyen 1990-ig egy szovjet T-34-es tank állt.) 

A magyar alkotmány alapját jelentő szabadságlevél, az eredeti oklevél hét példányban készült, de egyik sem maradt fenn. Az emlékművön a rendelkezés alábbi szövegrészlete olvasható: „Méltó szolgálattal szerzett birtokából soha senki meg ne fosztassék.” A hasadozott kőgolyóbison  olvasható mondat a  királyi oklevél 31 cikkelyéből vett idézet. 

A magyar Aranybulla jelentőségét az adja, hogy a második szabadságlevélként tartják számon az angol Magna Charta után a középkori Európában. A felvezető lépcső mellett álló nagy kőtömb magyar, angol és német felirata is ezt hirdeti: „a pillanatot, amikor Magyarország államjogi fejlődésben a világ nagy része előtt járt”, írja az avatás után íródott egyik sajtóbeszámoló. 

Akik korábban is jártak már erre, láthatják, hogy az újratervezéskor is  megmaradt a felfelé vezető út, csak gyalogosbarátabb lett, és az eredeti vadnövényzet fajtáit figyelembe vevő sok ezer tő növényt is ültettek, valamint öntözőrendszert is építettek.

Idézzük Fejér megyei laptársunk tavaszi tudósítását: „Herczegné Ghyczy Zsuzsanna, a KörTeKert Stúdió tervezője a bejáráson elmondta, az építkezés során szerették volna tiszteletben tartani a Csúcsos-hegyet, ezért például a pihenőterasznál kialakított nézőtér a hegy formájához igazodik. A növényültetésnél is fontos szempont volt a történelmi vonal erősítése – mint kiderült, a 152 darab fa, több ezer cserje és az öntözőrendszer kiépítése során az eredetileg is megtalálható, vadvirágos növényzetet próbálták megidézni.”

A székesfehérvári Nagyszombati út felől díszlépcső vezet fel,  emellett három enyhe emelkedésű sétaút áll rendelkezésre, a legtöbb sétány mellett fasor húzódik. A város felől nézve a meredekebb az Árpád-lépcső, míg a dombon körbe vezetve, a lankásabb, kanyargós András-lépcsőn lehet feljutni a csúcsra.

A környező panorámát, a Velencei-tavat is magába foglaló látképet enyhén szólva is vegyesnek írhatjuk le: toronydaruk, épülő ipari parkok két oldalról, Székesfehérvár-Öreghegy és Kisfalud felé nézve egyre szaporodó családi házak, autószerviz és gumigyár, meg a közeli murvabánya látványa keretezi a Csúcsos-hegyet, a színpad mögött pedig szép nagy fák terelik vissza a tekintetet.