Három orgonaművész adott hangversenyt az új orgonán az EgerszegFeszt keretében

Az új orgonát március 29-én avatták fel, a misét dr. Székely János püspök celebrálta. 

A Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra által készített 12 tonna súlyú (7,7 méter magas, 4,4 méter széles) mechanikus orgonát 2021 novemberében kezdték beépíteni végleges helyére. A 2000 sípos hangszer    legnagyobb sípja öt méter, a legkisebb öt milliméter.  

A templom korábbi orgonáiról és az új megszületéséről a június 19-én tartott avatókoncert előtt Hajdók Judit orgonatörténész, a munkálatok szakmai vezetője beszélt. Elmondta, a II. világháború után pár évig harmóniumot, majd 1961-ig szerény orgonát működtettek. Akkor a zsinagógabeli Angster orgonát építették be, amely 1998-ig, a freskórestaurálásokig állt a karzaton. Korábban, azaz 1865-től a híres bécsi mester, Carl Hesse orgonája szolgálta a zalaegerszegi közösséget, amely a II. világháború alatt vált használhatatlanná.

Az új orgona hangképében követi a Hesse-féle hangzást, hiszen beivódott a templomfalakba, a közösségi emlékezet mélyen őrzi. Hesse kiváló orgonaépítő volt, jelezte Hajdók Judit, Zalában Hahóton, Gelsén és Kiskanizsán találunk általa készített orgonát. 

Az akkori 26 regiszteres méretet 38 regiszterre bővítették az új orgonában, amellyel speciális effektek is megszólaltathatók, mint például a csalogány, vagy a nagydob. A hangszer külső megjelenését a Fejérdy és Bartók Építészeti Kft. tervezte. Az orgona a karzat közepén, az ablak előtt áll, így az ablak két szélén orgonát ábrázoló barokk Cimbal-freskók továbbra is érvényesülnek, és a napfény is bejut a térbe. 

Erről a vasárnapi koncert végén a hallgatóság tagjai is meg­győződhettek, hiszen felmehettek a karzatra, a legkisebbek még a belsejébe is bejutottak egy kis létrán, ha megígérték, nem nyúlnak a sípokhoz.

Az orgonamustra előtt még felemelő két órát kaphattak a hangversenyen megszólaltatott zeneművek meghallgatásával. Elsőként Johann Sebastian Bach fenséges Esz-dúr prelúdium és fúga című kompozíciója hangzott fel Dankos Attila interpretálásában, majd Buxtehude d-moll passacagliája, azután zenei csemegeként francia misetételek szóltak a Napkirály udvarából. Ahogy az előzőeket, úgy Liszt Ferenc Ave maris stella című kompozícióját is Hajdók Judit szólaltatta meg. Mendelssohn-Bartholdy nyitánya a „Paulus” oratóriumból Mátyás István keze nyomán kelt életre, de játszott Böhm-, Sigfrid Karg-Elert- és Ale­xandre Guilmant-művet is. 

A Mindszenty-program keretében 165 millió forintból megvalósult orgona beszerzését szorgalmazó Stróber László kanonok a hangverseny végén köszönetet mondott a művészeknek.