Ősrégi technika

2022.05.21. 20:00

Porrá tört üvegből születik a művészet – Gyerekek tűzzománc alkotásai a zalaegerszegi Dózsa-iskola falain

Kevés ember akad, akit ne fogna meg az ősrégi ipar- és képzőművészeti technika, a tűzzománc. Jómagam a többséghez tartozom. Külön öröm, hogy vannak pedagógusok – köztük Gacsal Gábor, a Zalaegerszegi Dózsa György Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola rajz-földrajz szakos tanára –, akik ezt a szemet gyönyörködtető technikai tudást, legalábbis egy részét, átadják tanítványaiknak.

Mozsár Eszter

Gacsal Gábor kezében egy mintadarab, amin látszik a technika sokszínűsége

Forrás: Katona Tibor / Zalai Hírlap

Gacsal Gábor kezében egy mintadarab, amin látszik a technika sokszínűsége

Forrás: Katona Tibor / Zalai Hírlap

Gacsal Gábor pályakezdő pedagógusként érkezett a zalaegerszegi iskolába, ahol egyből azzal a nemes feladattal bízták meg, hogy indítson szakkört a gyerekeknek, de valami különlegeset, ha lehet. Ő így kezdte el apránként a tűzzománcra oktatni a diákokat  immáron 25 éve, s mellette 2009-ben Németh Miklóstól vette át a grafikai szakkört.

A földszinti tanteremben először alig találjuk meg a tevékenységhez szükséges eszközöket, két padon elfér ugyanis az alapanyag. Egymás mellett sorakoztak a színes iszapolt, kvarcalapú zománcfestékek az üvegekben, melyek egyébként az égetés hatására megváltoztatják színüket. Például a sárga-vörös keverék sem adja ki minden esetben a számunkra logikusnak tűnő narancssár-gát. Szumma szummárum, szükséges némi gyakorlat ahhoz, hogy a megfelelő színösszeállítást érjük el, ám a véletlenek is hozhatnak néha különleges megoldást. 

– Volt, hogy az egyik tanítvány szomorúan jött, megrepedt a kiégetett lemez, most biztosan ki kell dobni és kezdheti újra az egészet. Mondtam neki, hogy fedje be festékkel a repedéseket és való-ban, teljesen új, számára is elfogadható kép született belőle – meséli a pedagógus.

Ottjártunkkor szabadfoglalkozás volt, mindenki a saját örömére alkotott. A hetedikes Szi-Márton Kitti már előbb is jött volna, ám a járvány miatt csupán idén kezdte el a szakkört. Nagyon büszke, hogy részt vehetett a Dózsa-napokon felavatott közös kép elkészítésében.

Kitti és Csenge munka közben, szívesen jönnek a szakkörbe
Forrás: Katona Tibor / Zalai Hírlap

– Régóta szeretek rajzolni, de ezt inkább hobbinak szánom. Még ha nem is foglalkozom ezzel később komolyabban, akkor is nagy élmény, hogy ide járhatok. Kipróbáltam a rekeszzománcot s az egyszerűbb festéses technikát. Most újra a rekeszzománcot választottam, delfineket formáztam. Többen nehéznek gondolják, pedig egyáltalán nem az. Aprólékos, de a végeredmény hihetetlenül gyönyörű.

Gacsal Csenge vélhetően családi örökségként viszi tovább édesapja rajztudását, s most sem büntetésből vagy kötelezően ül itt vagy látogatja ezen kívül a rajzszakkört. Komoly az elhatározás, mi-szerit rajztanár szeretne lenni.

– Tűzzománc képet egészen kicsi koromban láttam először, amikor apu egyik foglalkozására bejöttem. Már akkor nagyon megtetszett, hogy játszhatunk a színekkel, formákkal, nagyon izgalmas a felkészülés folyamata. A lányokkal közös idei munka (rajtuk kívül Farkas Liliána, Hermán Viktória, Kiss Kamilla, Nagy Franciska, Németh Izabella, Papp Laura és Pápai Hanna dolgozott az idei képen – a szerk.) számomra is feledhetetlen volt, most vettem részt benne először, ahogy Kitti.

2004-ben avatták fel az akkori szakkörös horoszkóp-mozaik alkotását
Forrás: Katona Tibor / ZH-Archívum

S hogy miként születik minden évben az iskolának adományozott tűzzománc kép, arról újra Gábor mesél.

– Először megbeszéljük a témát, majd papíron megtervezzük, végül a vázlatot felosztjuk egyenlő részekre. Mindenki mindegyik lemezen dolgozik, tehát ott hagyják kézjegyüket az összesen, ez tényleg a közösségről szó. Az intézményben egyébként egyedi alkotásokat is bemutatunk, ízelítőt adva a különféle tűzzománc technikákból. Van kaparós, froncsolt, rekesz vagy éppen áttört technikával készült. Amit nagyon kedvelnek a diákok, az a felrakásos és a kicsit több időt igénylő rekesz technika. Utóbbinál vékony rézdrótból alakítják ki a határoló vonalakat, majd az alapot megfestik, abba beleteszik csipesszel a rézdrótot, együtt kiégetjük, majd utána lehet további színeket felvinni, a rekesz ugyanis meggátolja, hogy összefolyjanak a festékek. Vigyázunk, természetesen a 900 fokos kemence mellett én vagyok, aztán a kivett darabot hideg vízbe teszem, majd kendőn megszárogatjuk. Minden színnek más az égetési ideje, 30-40 másodperctől egy percig „sülnek” a lemezek. A zománc-alapanyag átlátszó őrölt üvegpor, amit fém-oxiddal színeznek. Ha ehhez ón-dioxidot kevernek, akkor kapunk átlátszatlan fedőzománcot. További variációnak, díszítésnek használhatunk összetört zöld, barna sörösüveget vagy akár színes üveggyöngyöt. 

A Tudás-Hatalom-Erő című első közös munka, ami három évig készült (2000-ben avatták)
Forrás: Katona Tibor / Zalai Hírlap

A beszélgetés közben körbenézünk az iskolában, az osztálytermekben, folyosókon sorakoznak az eddigi alkotások. Az aulában foglal helyet az első, háromrészes mű, ami három évig készült, s 2000-ben avatták fel. Athéné, Zeusz és Héraklész, azaz a tudás-hatalom-erő szimbolikus hármasa figyeli az itt elhaladó diákokat, pedagógusokat. Mielőtt az igazgatói irodába lépünk, a Szent Korona című kép fogad, a szakköri tanteremben Ádámot és Évát népmesehősként látjuk viszont. 

Arról már megbizonyosodtunk, hogy a fantázia nem, csupán a technika szabhat határt a gyerekek kreativitásának. Az elmúlt évezredek alatt persze mindig történtek újítások. Gondoljunk bele, mennyi minden változhatott, amikor i. e. 4400 körül az ókori keleti népek felfedezték az égetett üveg felhasználásának lehetőségét, vagy az ötvösmesterek szó szerint „ötvözték” fémmegmunkálási tudásukkal ezt a fajta dekorációs technikát. Egyiptomi, görög, római leletek bizonyítják a tűz-zománc időtállóságát. Ne feledjük azt sem, hogy görög és latin feliratú zománcbetétek jelennek meg a magyar Szent Koronán, Európa legrégebbi s máig megmaradt beavató koronáján. Ugyan-csak fontos sodrony zománc emlékünk a Szent László herma.

Mondhatjuk tehát, hogy a negyedszázada működő Dózsa-iskolás tűzzománc szakkörön a holt anyagból gyermeki lékekkel átitatott, fontos jelentést hordozó alkotások születnek. Gacsal Gábor pedig szerényen egyengeti tanítványai útját, aki egyelőre nem a saját művészi ambícióit tartja szem előtt, hanem azt, hogy minél több diák barátkozzon meg a vizuális kultúrával vagy vigye tovább az egyetemi tanulmányai alatt oly annyira megszeretett technikát.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!