Premier: A király beszéde című színmű pénteken az egerszegi Hevesi-színház színpadán

A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház legújabb, először pénteken színre kerülő darabja (A király beszéde) ezeket a kérdéseket és a lehetséges válaszokat kínálja számunkra. A színmű filmváltozatát sokan ismerhetik, a VI. Györgyként trónra lépő király szerepéért Colin Firth az Oscart is megkapta, noha a beszédtanárt alakító Geoffrey Rush is megérdemelte volna. A színházi előadásnak jót is tesz meg nem is a filmes előkép, hiszen a nézőnek van előzetes képe a történetről, de el is kell felejtenie, amit látott, ha át akarja adni magát a vászonhoz képest sokkal elevenebb élménynek. 

David Seidler, a valós alapú, csak kevés fikciós elemmel dúsított történet forgatókönyv­írója maga is beszédhibás volt, ahogy Albert, azaz Bertie, az angol királyi dinasztia hercege, majd VI. Györgyként királya. A XX. század húszas, harmincas, negyvenes éveiben járunk, Európát két ideológia, illetve diktatúra fojtogatja, Anglia szinte egyetlenként tartja távol magát a fasizmustól. A monarchiát azonban gondok gyötrik: V. György haldoklik (Farkas Ignác formálja), a sorban következő fia nem méltó a trónra (elvált amerikai nőt szeret), York hercege (a zalaegerszegi előadásban Urházy Gábor László alakítja) pedig a dadogása miatt nem tudja elmondani a legrövidebb beszédet sem – épp ezekben a vészterhes időkben, amikor az alattvalók világos álláspontra vágynak. A megoldást Erzsébet hercegné (Magyar Cecília alakítása), a mostani uralkodó, II. Erzsébet édesanyja találja meg az ausztrál (bevándorló) beszédtanár (Kiss Ernőt láthatjuk a szerepben) személyében, akiről kiderül, zseniális pszichiáter is… egyben. 

A király beszéde Funtek Frigyes színművész, rendező színre állításában kerül a zalaegerszegi nézők elé. Az évtizedekig Franciaországban élő Funtek Frigyes rendezőként sem ismeretlen a Hevesi Sándor Színházban, az Augusztus Oklahomában című darabot 2019 decemberében rendezte itt. A király beszéde többször járt már a keze alatt, 2013-ban Kaposvárott mutatták be először, majd Veszprémben és Győrben is megrendezte. 

– És most itt is kérték, így immár negyedik alkalommal találkozom a történettel. Az idő előrehaladtával egyre több finomságot fedezek fel benne – mondta a keddi próba előtti percekben Funtek Frigyes. – Hogy mi ragadott meg benne? A legfontosabb mondat: „egész életemben arra tanítottak, hogy szolgálni kell a célt, s ez a cél a szolgálat maga”. Valami módon az embernek szolgálatra késznek kell lennie. Én is szeretném ezt tartani. Szeretem benne azt is, ahogy két teljesen különböző szociális-társadalmi helyzetből érkező ember közelít egymáshoz, és az elvárásokon túl születik meg a barátság. Én magam is az egyszerű, mondhatni, paraszti világból jövök, vannak tapasztalataim arról, hogyan lehet középen találkozni máshonnan érkezőkkel. 

Anélkül, hogy a személyiségüket feladnák. Lényeges lenne, hogy képesek legyünk meghallgatni a másik embert, tisztelettel közelíteni a tőlünk távol álló élethelyzetekhez, nézetekhez. 

– A király milyen stációkon megy keresztül? 

– Úgy vélem, VI. György volt az angol királyok egyik legkiemelkedőbb személyisége, aki leküzdve a testi problémáit képes volt levetkőzni a hiúságát, a neveltetését, a több ezer éves mázat, lerakta a csiricsáré kellékeket, s elmondta a máig meghatározó beszédet a fasizmus fenyegetése árnyékában. 

Az előadás ezzel együtt igazi mese, teszi hozzá a rendező, amelyben van király, szegény ember s a körülményeken felül­emelkedő barátság. A remény szerint a darab végén ott lesz az igény, hogy magunk is ekképp tegyünk. A színműben a már felsoroltakon kívül láthatjuk a királyi udvar és a korabeli angol politikai elit figuráit: Mester Editet, Besenczi Árpádot, Szakály Aurélt, Hertelendy Attilát, Farkas Ignácot, Mihály Pétert, Bellus Attilát, Kováts Dórát. A beszédtanár feleségét Pap Lujza alakítja. A díszleteket, jelmezeket Csík György készítette. 

Funtek Frigyestől megtudtuk, hazaköltözött, a szülőföldjén, Győr közelében fog élni, legközelebb pedig a Tóték című darabban Tót szerepében lesz látható a szlovák oldali komáromi színházban.