2022.02.08. 15:00
Nyugat-dunántúli hímzés és csipke Gébárton – először együtt, közösen
Nyugat-dunántúli hímzések és csipkeremekek láthatók a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház legújabb időszaki tárlatán a jurta melletti galériában. A Zalaegerszegi Hímző Stúdió és a Zalai Csipkeműhely tagjainak munkáiból készült válogatás február 18-ig lesz nyitva.
Dr. Doba Istvánné népi iparművész dél-zalai szálánvarrott reggelizőgarnitúrája
Forrás: Katona Tibor / Zalai Hírlap
Annyira sokszínű és igényes a kiállítás, hogy az embernek azonnal ölteni volna kedve. A csipkék előtt diskurálva Pozvai Andrea kulturális szervezővel megegyezünk, hogy ezeket a technikákat kitanulni bizony jó kézügyesség, illetve az aprólékos minták miatt kiváló látás szükségeltetik. A csodálatos Győr-Moson-Sopron megyei höveji csipke dísz- és használati tárgyak mellett jórészt zalai és a megyében élő nemzetiségek, valamint a régi történelmi vármegye motívumkincsei jelennek meg a hímzett textíliákon. Jobbra a jól ismert hetési női viselet rekonstrukciója állít meg minket, amit Domján Zsuzsanna készített néhány évvel ezelőtt.
– Amikor elkészült ez a kiállítótér 2019-ben, felvállaltuk, hogy teret adunk a nyugat-dunántúli népi kézművességnek. Annál is inkább, mivel az alkotóház regionális volta erre a szakmai munkára kötelez minket – tájékoztat Pozvai Andrea. – Ez az első alkalom, hogy a csipkéket és a hímzett alkotásokat együtt mutatjuk be. Vitrinkiállításainkon már találkozhatott egy-két darabbal a látogató, de most együtt érdemes újra végignézni azokat. A hímzéseknél a zalaiak mellett megtaláljuk a horvát motívumokat Molnáriból és Csáktornyáról. Érdekesség, hogy most először mutatjuk a szép színes kávási hímzést. Láthatók továbbá a jól ismert zalai fehérhímzéssel készült darabok, valamint Kocsisné Koszorús Anikó és szakkörének egyik tagja letenyei hímzéses terítőket varrt. Dr. Doba Istvánné a dél-zalai keresztszemes mintával kötényt és asztali futót készített, de nagyon ötletes megoldás a keresztszemes mintás hátizsákja is. A történelmi vármegyét megidézve zalahalápi terítőket, párnákat hímeztek a tagok, valamint átnyúlunk kicsit Somogyba, ahonnan szűrmintákat vettek alapul az asszonyok. Nagyné Kovács Katalin például mappára álmodta meg ezt a mintát.
A galéria másik részén többek között a gyönyörű, részletgazdag höveji csipkéket mutatják be.
– A Győr-Moson-Sopron megyei Véghné Lőrincz Ágnes csipkekészítő két alkalommal járt nálunk és tartott képzést 2019-ben és 2021-ben. A csipkések nagyon lelkesek voltak, s nemcsak terítőt készítettek, hanem továbbgondolták a tanultakat, így használati tárgyak, karácsonyfadíszek, húsvéti tojásformák, legyezők is születtek.
A tárlók mellé az alkotóház vezetője, Prokné Tirner Gyöngyi írt a tájegységeket bemutató rövid összegzést. Így többek között a hetési fehér vászonhímzés és a zalai fehérhímzés történetét olvashatjuk. Utóbbinál érdekesség például, hogy az írástudatlan zalai parasztasszonyok hogyan készítették a változatos, tömör és mégis lendületes kompozíciókat. Megtudjuk továbbá, hogy a megyében kettő néprajzi csoport volt, Göcsej és Hetés, míg Zalakomár és környéke, a „muramenti horvát” és a „Nagykanizsa környéki sváb” a táji csoport kategóriába tartoznak.
Nyugat-dunántúli hímzések és csipkék kiállítás
Fotók: Katona Tibor / Zalai HírlapVégül, de nem utolsósorban választ kapunk arra, hogy a korábbi szakirodalom által „rábaközinek” tartott színes gyapjúszálas vászonhímzés emlékei Moson és Győr mellett ugyanúgy előkerültek Vas, Zala és Komárom-Esztergom megyéből is.