Lázár Ervint csak nemrég ismerhették meg a britek - Nagy András könyvtárossal beszélgettünk Kanizsán

A műfordító szerepe a folyamatban kiemelten fontos, az ő érdeklődése és ízlése sokszor elengedhetetlen ahhoz, hogy egy szerzőre felfigyeljen a kiadó. Nagy András elmondta: Owen Good, többek között Tóth Krisztina Pixel című regényének angol fordítója szerint sokszor apróságokon múlik a dolog. Good egy csomagot állít össze külföldi folyóiratoknak a fordításaiból, mert ha egy könyvből megjelennek részletek neves irodalmi szaklapokban, akkor a kiadók is nyitottabban állnak a kiadáshoz. Good szerint egy ilyen csokorból megismerhető a szerző karaktere, azt is kedvelik, ha egy-egy ismert íróhoz hasonlítják a szerzőt, az kevéssé, hogy mennyire elismert hazájában. Egy angol vagy amerikai kiadó szívesen invesztál olyan szerzőkbe, akiket már kiadtak németül, franciául vagy esetleg svédül. Szintén érdekesség, hogy 2019-ben jelent meg Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című mesekönyve a jó nevű Pushkin Children's Pressnél Anna Bentley fordításában, a Times a kedvenc gyermekkönyvei közé sorolta. A népszerű magyar íróra nem figyelt volna fel a brit közönség, ha nincs Bentley, aki a saját gyermekeinek szerette volna olvasni a meséket, s hobbiból kezdte lefordítani azokat. 

- Hasonló példa Bán Zsófia Esti iskola című kötete angol fordításának története is, amely 2018-ban jelent meg angolul Jim Tucker fordításában, és előtte szép sikereket ért el a németeknél is - folytatta. - Az angol fordítást tavaly több neves irodalmi lap a legjobb könyvek közé válogatta. Az Esti iskola esetében a szerző és a fordító jó baráti viszonyt ápoltak egymással. 

A könyvek fordításának statisztikáját az UNESCO Index Translationum gyűjti össze, és e szerint a magyar az egyik leggyakrabban fordított nyelv. A magyar nyelvet ismerő fordítókra tehát nagy szükség van. Az utóbbi évtizedekben Kertész Imrét és Márai Sándort fordították legtöbbször idegen nyelvre. A képzeletbeli lista első két helyén a két szerző osztozik, műveiknek külföldön megjelent száma bőven 200 fölött van. Valójában mindkét szerzőt csak a 2000-es évektől kezdték el idegen nyelvre fordítani. Márai esetében azért, mert műveinek magyar kiadásához sem járult hozzá az író a szocializmus megdőlése előtt, Kertész művei pedig magával a Nobel-díjjal váltak igazán keresetté és így nagy számban fordítottá is. 

- A tíz leggyakrabban fordított magyar szerző listáján szerepelnek még olyan huszadik századi klasszikusnak mondható magyar írók is, mint Molnár Ferenc 126 fordítással a harmadik helyen, Szabó Magda a hatodik helyen 78 fordítással és Kosztolányi Dezső a nyolcadik helyen 68 fordítással - folytatta. - Az utóbbi időben olyan szerzők váltak népszerűvé külföldön, akiknek nevét ugyan sokan ismerik, konkrét műveikkel azonban kevésbé tartoznak a népszerű irodalom műfajába: Esterházy Péter, Konrád György, Nádas Péter vagy épp Krasznahorkai László. Utóbbi név rendszeresen ott kering az irodalmi Nobel-díj-jelölések döntéshozói körül, és talán egyszer befutóként is köszönthetjük. Népszerűek a művei mind angol, mind német nyelvterületen is, nem véletlen, hogy lefordították annyi könyvét, az ismert világnyelveken kívül például észtre vagy görögre is. A Báró Wenckheim hazatér című könyv 2019-ben elnyerte az Egyesült Államok legrangosabb könyvdíját, a Nemzeti Könyvdíjat az idegen nyelvről angolra fordított művek kategóriájában. Dragomán György könyvei is népszerűek, A fehér király című művét több mint harminc nyelvre fordították le. 

A londoni könyvvásáron debütált Gárdos Péter Hajnali láz című regénye, amelynek fordítási jogát közel negyven országba adták el, megjelent szinte valamennyi európai országban, Tajvanon, Kínában, Oroszországban és Brazíliában is, és 2017-ben elnyerte a Prix d'Europe díjat.