2022.01.22. 15:30
Zalából indult a sokáig ügyeletes rosszfiúkat alakító színész, Nagy Márk
1999 lehetett, amikor a sármelléki óvoda betlehemes játékában alakítottuk Mária, valamint József szerepét. Talán ekkor még Nagy Márk sem gondolta, hogy ennyi év elteltével éppen a budapesti Radnóti Miklós Színház színpadán találja magát.
Társulati fotó a Radnótiból
Forrás: Bácsi Róbert László / Radnóti Színház
Zalából indult
Beszélgetésünk apropóját a magyar kultúra napja szolgáltatta, mellyel kapcsolatban markáns üzenetet fogalmazott meg a 27 éves nagyatádi születésű színész, aki egészen 18 éves koráig Zala megyében élte az életét. Hévízre járt általános iskolába, ezt követően a keszthelyi Vajda János Gimnáziumban érettségizett.
Bár mindig is foglalkoztatta a színpadi jelenlét, igazán a budapesti Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskolában jött meg hozzá a kedve.
- Szívesen csinálom a gyakorlati velejáróit, hajlandó vagyok bele energiát fektetni. Egy évig tanultam ott, majd a Kaposvári Egyetem színművész szakos hallgatója voltam. Áldott állapotként tudnám jellemezni azt az időszakot. Pont olyan évfolyamba kerültem, ami nagyon el volt látva munkával. Sok mindent bíztak ránk. Az osztályfőnökünk, Uray Péter kifejezetten jól menedzselte a dolgokat. Dolgoztunk a k2 Színház vezetőivel, Fábián Péterrel és Benkó Bencével, illetve többek között Galambos Péterrel és Zsótér Sándorral - mesélte. - Eközben a Nemzeti Színházban voltam gyakornok, utána ott töltöttem szerződésben két évet. 2020-ban átszerződtem a Radnóti Színházba - tette hozzá.
- Az osztályfőnökünk számára fontos volt, hogy a nevével fémjelzett osztályból kik jönnek ki. Személyes missziója lett. Herczegh Péter, Mészáros Martin, Szép Domán, Szabó Nikolett, Benedek Dániel is osztálytársam volt. Zalaegerszegről Ticz András és Helvaci Ersan David. Ersannal még a Nemes Nagyban is, aztán együtt vettek fel minket az egyetemre. Zalaegerszegre szerződött, én meg itt maradtam. Ritkán tudunk találkozni, de jó cimborák vagyunk.
Ügyeletes rosszfiú karakter?
Sokáig ügyeletes rosszfiúkat alakított. Aztán valami megváltozott.
- Hitlerjugend, Lucifer, Woyzeck. Gyilkosokat, vagy ilyen elnyomattatott embereket játszottam. Nyilván a koronavírusnak köszönhetően olyan sok szerep nem adódott. Lehet amiatt élem meg változatosabbnak, mert a jelenben örülök a feladatoknak.
Megkérdeztük, jelenleg milyen darabokban lép színre.
- A Don Carlost nagyon szeretem, azzal mindig küzdeni kell. A címszereplőt formálom meg, nem egy olyan könnyű szerep, még sok feltáratlan részt rejt. Így fiatal fejjel és tudással próbálja az ember a nagy kőtömbből kifaragni azt a bizonyos szobrot, de nagyon sok gyakorlás kell hozzá. Az mindenféleképpen jó, hogy sok a fiatal partner, és látom másokon is a hasonló küszködéseket. Ha visszanézném a bemutatót, több dologra azt mondanám, hogy hülyeség volt így csinálni, miközben ezek hozzátartoznak. Ez egy Schiller klasszikus századokkal ezelőttről - emlékeztetett.
- A következő nem más, mint a Gina, Schwechtje Mihály rendezésében. Improvizáltunk, Misi megmondta, hogy nagyjából mit kell és ő írt belőle egy szövegkönyvet. Visszakerült a műsorra, mert a nagy bezárás idején játszottunk belőle párat, de aztán nem. Most megint erejére kapott.
- Beugróként futó kalandom volt a Gloria című színdarabbal. Hajdu Szabolcs rendezte. Magát, ahogy ezeket az emberi sorsokat ebben a nagyon finom realizmusban bemutatja, hogy az emberek felszínes viselkedésének milyen tragikus háttere van, az egészen elképesztő. Úgy vettem észre, hogy a nézők is nagyon kedvelik.
Mint elmondta, a Lázár Ervin Program keretein belül újdonságon dolgoznak. Egyszerre lesz szép és megható.
- Gyermek és ifjúsági színházi program, általános iskolás gyerekek jönnek el megnézni. Radnóti Miklós fiatalkoráról szóló műsort készítünk, Szenteczki Zita rendezi. Nem egy egészestés dráma, a játékideje 45 perc és 1 óra közötti. Amit Radnótiról általában tanulunk, az a munkaszolgálat során átélt borzalmai. Ez meg a fiatalkoráról szól. Kiderül, hogy a fiatalkora sem volt olyannyira felhőtlen, viszont fellelhető valami nagyon elragadó az ő lelki világában. Valamennyire dramatizált a dolog, de egyébként eléggé epikus. A történet keretét az Ikrek hava adja, ami meg van hagyva úgy, ahogy Radnóti megírta. Tulajdonképpen egy olyan színház, ahol elmeséljük a nézőknek, mi történt Radnóti Miklóssal 11 évesen, 28 évesen és így tovább…
Hogyan tovább a jövőt tekintve?
- Nagy vágyam, hogy a Radnótiban maradhassak. Szerintem így is lesz, jövőre még gyaníthatóan igen, aztán csak nem húzom ki a gyufát. Szeretek itt lenni, szakmailag sok kihívást tartogat. Magasszínvonalú rendezők érkeznek, komoly a társulat. Elkényelmesedni sem enged, meg ha igazán jó valami, akkor az hatalmas élménnyel tölt el. Folytatnám.
Az üzenet
Gyakran felmerülő téma: hogyan tudnak a színházak versenyezni a Netflixszel, vagy a különböző videómegosztó oldalakkal? Márk meglátása a következő:
- Azon tűnődtem, hogy reklám ide vagy oda, úgy általánosságban mondanám, hogy a járványhelyzet alatt kiderült, a színháznak van valami különleges élményszerző ereje. Rájöttem, hogy azért, mert ott történik, hús-vér. Voltak streamelt előadásaink, közönség nélkül. El kell hinnie a közönségnek, hogy akik szeretnek minket, nekik ezekben a bezártságos időkben rossz nélkülünk, nekünk is nagyon rossz volt nélkülük. Egyrészt a szeretetük miatt, másrészt meg azért, mert akik nézik, befogadják ezeket a darabokat, az annyira szerves része ennek az egésznek, mint a kút és a víz esete. Az egész úgy él, ha ezeket a történeteket, emberi sorsokat van kinek elmesélni, van kinek megmutatni. Ha ezeket az információkat meg érzelmeket valaki befogadja, valahogyan reagál rájuk, akárcsak azzal, hogy csendben figyel. Ennek van egy különleges ereje. Minden előadás más attól, hogy éppen kik nézik. Emiatt, ha bármilyen magyar kultúra napi üzenetem lehetne:
Jöjjenek minél többet, mert hiányoznak nekünk.