Gyöngyszemhangok az égből

2021.11.22. 17:30

Beszélgetés a Magyar passió című film zeneszerzőjével, főcímdalának zalai származású énekművészével

Farkas Alexandrát jól ismerik olvasóink, a zalaegerszegi származású énekművészt az elmúlt években gyakran hallhattuk koncerteken, templomi hangversenyeken, jótékony esteken. Ezúttal Bucz Magorral közös munkájáról számolt be.

Arany Horváth Zsuzsa

Bucz Magor a film díszbemutatóján, az Uránia moziban

Fotó: Farkas Alexandra

E hónap elején került a mozikba Eperjes Károly Kossuth-díjas színművész Magyar passió című filmje, amelyet rendezőként és a főszereplő alakítójaként is jegyez. Ennek a filmnek a zenéje és főcím-, valamint záródala Bucz Magor zongoraművész és zeneszerző kompozíciója, a szoprán hangra írt vokális betétet Farkas Alexandra énekli.

Mindketten nagyon fiatalok, húszas éveikben járnak, adódik a kérdés, mi alakította a kapcsolatot Eperjes Károly és közöttük. Bucz Magor (neve erdélyi felmenőkre utal) Budapesten született, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem klasszikus zeneszerzés szakán diplomázott, Alexandra, akiről azt mondják a szakemberek, hogy különlegesen tömör, spinto szoprán énekhanggal rendelkezik, Pécsett szerzett két zenei diplomát. Sokrétű munkájuk mellett jelenleg az egyik legfontosabb az Óbudai Térszínház, ahol a HangSzó című sorozatukban zene- és színművészekkel együtt a klasszikus zenei műfajok és az irodalom alkalmi házasságkötését valósítják meg. Versek, szövegek rímelnek a zenei műhely korban, stílusban, hangvételben illeszkedő zeneszámaihoz, amelyeket Bucz Magor saját művei egészítenek ki. De hogy lesz az ember film zeneszerzője?

– Korábban a Pesti Magyar Színházban együtt dolgoztam Eperjes Károllyal a Rómeó és Júlia előadás létrehozásakor, a darab zenéjét írtam, jól sikerült az együttműködés – mondta az ifjú zeneszerző. – Ezután kaptam a felkérést, hogy lennék-e a zeneszerzője az akkor még Krisztus inge munkacímű filmjének.

Azt hiszem, jól egymásra találtunk, s noha először a megtiszteltetés mellett kissé ijesztő volt a feladat, örömmel vállaltam. Belekerülve a folyamatba, érezhető volt, hogy ő fontosnak tartja, hogy fiatalokkal dolgozzon együtt.

Milyen zenei igényei voltak a filmnek?

– Eléggé kevéssé tárgyalt, történelmi kontextusba helyezett történetről van szó, az 1945–50 közti időszakban zajlott súlyos üldöztetésről, ami az egyházi embereket sújtotta. Szerzetesrendek, apácazárdák felszámolása, papok üldözése tárul a néző elé. Világos volt, hogy a hit, a bűnbocsánat, a megváltás lesz a zene leghangsúlyosabb tartópillére. Olyan alapokra helyeztem a kompozíciót, ami ezt erősíti a középkori szerzőktől a gregorián dallamokon át, a romantikus oratorikus műveken keresztül az illeszkedő orosz romantikus zenéig. Utóbbi azért érdekes, mert az egyik, a klasszikus zene iránt rajongó orosz tiszt kapcsán Rahmanyinov, Sosztakovics, Muszorgszkij zenei motívumait is használtam. De a korszak miatt még munkásmozgalmi indulók is szükségeltettek, nem gondoltam, hogy ilyesmit is komponálok.

A film plakátja
Fotó: ZH

Mindehhez szimfonikus zenekarra, kórusra, orgonára, szólóénekesre volt szükség. A zenekar a Hungarian Studio Orchestra lett, a koncertmester Bujtor Balázs, a karmester pedig Illényi Péter és Pejtsik Péter. Mint kiderült, mióta amerikai filmek készülnek Magyarországon, az etyeki stúdióban, azóta fellendült a magyar filmzenekészítés is, jelezte Bucz Magor.

– A főcímdal nem szöveges ária, hanem egyfajta, a film keltette érzelmeket erősítő emberi hangra, női szoprán hangra írt vokális, szinte önálló nyelvvé váló hangzás – mondta Farkas Alexandra. – Szerencsére az alkotói munka elejétől együttműködtünk, hallgattam, amit Magor komponált, lelkiségben is módom volt ráhangolódni a feladatra. Olyannyira jól sikerült, hogy a felvétel elsőre szinte tökéletesnek bizonyult. Sokat gondolkodtam a helyes előadói stíluson, végül Ennio Morricone filmzenéinek a hangulatát éreztem illeszkedőnek. Fontos volt, hogy éteri finomsággal, túlzások nélkül szólaljon meg a dallamív, megidézve a speciális zengő tér, azaz templomi akusztika keltette érzést, mintha gyöngyszemenként hullanának alá ránk fentről a hangok. Magor ismerte a hangom adottságait, így a kezdetektől tudta, mit szeretne megszólaltatni. Az én beleélő képességemre és lelkiségemre is alapozott talán.

A filmzenéhez szükséges orgonabetéteket a budapesti Margit körúti ferences templomban vették fel, a harmóniu­mot egy régi hangszergyűjtemény biztosította.

Bucz Magornak ez volt az első ilyen típusú munkája, már alakulnak újabb felkérések. Addig sem tétlenkednek, a 100 éve született Pilinszky János verseihez készítenek zenei kompozíciót, Őszi vázlat címmel.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!