Csurgói névadói emlékeket keresett fel a hévízi Csokonai Társaság

A társaság tagjai közül néhányan ottani meghívásra Csurgón töltöttek néhány napot. A somogyi kisváros Csokonai életének fontos helyszíne, hiszen itt tanított a gimnáziumban. Ismeretes, a település középiskolai oktatását a Festeticsek alapozták meg, Festetics György alapította az gimnáziumot.

– Tavaly abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy előadó lehettem a társaság hagyományos őszi tudományos konferenciáján, idén mi hívtuk meg a hévízieket, s e hét végén ismét ott leszünk a hévízi irodalmi napokon – tájékoztatta lapunkat Violáné Bakonyi Ibolya könyvtáros-idegenvezető, a csurgói vendéglátók nevében. – A társaság látogatása nagyon értékes volt számunkra, hiszen a gimnáziumban három előadás is elhangzott: Zalán Tibor a versírásról és saját munkájáról beszélt a diákoknak, Tar Ferenc korábbi elnök a Festeticsek életével ismertette meg hallgatóságát. Ő este a nagyközönség előtt is számos érdekességet mesélt a grófi, hercegi családról. Katona Csaba pedig az első világháború utáni helyzetről szólt, különös tekintettel a nemzetiségiek helyzetére, ami nekünk, határmenti városban élőknek tanulságos volt. A vendégeinket köszöntötte Füstös János, Csurgó polgármestere is.

Az élő kulturális kapocsként működő hévízi delegáció természetesen meglátogatta a múzeumot, amelynek az épülete egykor Csokonai munkahelye volt, látogatást tettek a református kollégium muzeális értékű könyvtárában, és parkjában, ahol a Csokonai-pad látható valamint az 1759-ben emelt műemlékileg védett barokk „kaput”. A hévízi Csokonai Társaság csapata felkereste az úgynevezett Történelmi Parkot, amely, amellett, hogy szabadtéri tárlat és épületegyüttesek segítségével keresztmetszetet ad Csurgó történetéből, Csokonai életébe is alapos bepillantást enged.

– Az interaktív Csokonai-kiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai szerkesztették és állították össze számunkra és az idelátogatók tájékoztatására, a legmodernebb múzeumpedagógiai eszközök felvonultatásával – tudtuk meg a könyvtárostól.

Hogyan alakult ki a gyümölcsöző kapcsolat?

– Dr. Kiss Lajos, Hévíz egykori polgármestere a mi gimnáziumunk diákjai volt, tőle származik a Festetics-városokat összekötő kapcsolat ötlete – mondta Violáné Bakonyi Ibolya. – Kiss Lajos öregdiákként is a szívén viselte Keszthely, Hévíz és Csurgó kulturális örökségének továbbadását. Ebből fejlődött ki a mai napig kölcsönös előnyök mentén virágzó egymásra figyelésünk.

Aki ezek után felkeresné Csurgó 5300 lelkes város át, nem fog csalódni. A város 1726-ban került a Festetics család tulajdonába, akik somogyi birtokaik központjává tették. Festetics György 1792-ben alapította a gimnáziumot, mellyel örökre beírta a város nevét a magyar művelődéstörténetbe, írja a városismertető. A kezdeti években Csokonai mellett a gimnázium tanárai között tudhatta Nagyváthy Jánost, ő volt az első iskola inspektora, aki hozzájárult a Festetics birtok európai színvonalra emeléséhez, az ő nevét keszthelyi középiskola is viselte. Eötvös József Csurgón alapította Somogy első tanítóképzőjét, amely 1869-től 1933-ig működött. A csurgói Helytörténeti Gyűjtemény Somogy megye „első oskolájában” kapott helyet, itt 1995-ben nyílt meg a Városi Múzeum.