kötetben megörökítve

2021.02.28. 07:00

A megyeszékhely és térségének igazi, népművészeti kincseit is megismerhetik a kiadványban

Egyedülálló, hiánypótló könyvet jelentetett meg a Népi Kézműves Alkotóházak Országos Egyesülete. A kézművesörökség helyszíneit, történetét bemutató kiadványt a Magyar Művészeti Akadémia és a Csoóri Sándor Alap támogatta, Prokné Tirner Gyöngyi szerkesztette, a grafikai tervezés Tóth Norbert képzőművész munkája.

Mozsár Eszter

A kezdeményezés szűkebb pátriánkból indult, 2011-ben Zalaegerszegen alakult meg a Népi Kézműves Alkotóházak Országos Egyesülete. A tokaji és a velemi alkotóház mintájára épült nagy társadalmi összefogással a Gébárti Kézművesek Háza, ami mára – ahogy a nevében is – regionális feladatokat lát el. A mintát adó alkotóterek mára az enyészeté lettek, a zalai szerencsére virágzik. Ehhez kellett a Zala Megyei Népművészeti Egyesület közösségteremtő és hagyományőrző munkája, az önkormányzat, valamint a Városi Művelődési Központ hathatós segítsége. A kézművesház nemsokára fennállásának negyvenedik évfordulóját ünnepli. Prokné Tirner Gyöngyi 2009-ben lett a kézművesház vezetője, majd néhány hónap múlva közel 70 résztvevővel konferenciát szervezett. A program célja az volt, hogy az alkotóházak problémáit feltárják. Ezért nyilatkozatban kezdeményezték az országos civil képviselet létrejöttét.

Prokné Tirner Gyöngyi a kiadványt
mutatja Fotó: Pezzetta Umberto

-Idén tízesztendős az országos egyesület, úgy gondolom, sok mindent elértünk az elmúlt esztendők alatt – összegzett a szervezet elnöke. – 2014-ben indítottuk országos programsorozatunkat, a Népi Kézműves Alkotóházak és Műhelygalériák Országos Hétvégéjét. Egy év múlva az Emberi Erőforrások Minisztériumának felkérésére felmérést végeztünk az országban működő, általunk ismert alkotóhelyszínek bevonásával. Kétszázan töltöttek ki kérdőívet, azokat elemeztük. Az eredmény hatására az 1997. évi CXL. törvény közművelődésről szóló fejezetében a közművelődés típusainál megnevezi a népi kézműves alkotóházat is. Örvendetes továbbá, hogy ugyancsak a felmérés következményeként az Emmi 2017-ben EFOP-pályázatot írt ki regionális központok létrehozására, megújítására és bővítésére. Ennek köszönhetően három helyszín, Debrecen, Kiscsősz és Zalaegerszeg kapott fejlesztési támogatást.

-Milyen célból született a kiadvány? Kikhez szeretnének eljutni? – kérdeztük.

- Elsősorban az egyesület ötven tagja mutatkozik be, e helyszínek tevékenységeinek bemutatása mellett megtalálhatók a pontos elérhetőségek is. Nincs ehhez hasonló adatbázis Magyarországon. Nem titkolt szándékunk, hogy a látogatók ennek segítségével is felkereshetik az adott régió népművészeti kincseit, mesterségeit felvonultató alkotóházait, műhelygalériáit. A könyvet lapozható formában is megtalálják az olvasók az egyesület honlapján és FB-oldalán. Ezer példány készült, amiből a Tourinform irodák is kapnak. Beadtunk továbbá másik pályázatot arra, hogy az interneten található kiadványt folyamatosan bővíthessük. Jelenleg hatan szeretnének egyesületünkhöz csatlakozni. Célunk, hogy minél több helyszínt térképezzünk fel.

-Visszatérve az alkotóházi munkára, a rendszerváltás után hogyan változott a népi kézművesség érdekképviselete?

-Már jóval az egyesület megalakulása előtt azt érzékeltük, hogy az állam szinte teljesen kivonult a népi mesterségeket bemutató alkotóműhelyek fenntartásából. Jelenleg ezeket a kulturális színtereket nagyrészt civil szervezetek és maguk a mesterek menedzselik, kisebb részben egyházi fenntartásúak. Nem szeretnénk, ha a legtöbb nyugati országhoz hasonlóan eltűnnének a népművészeti értékek, amelyeknek életben tartása amúgy állami feladat lenne. Az észak-európai országokban ezt nagyon szépen megoldották. Ott, ha egy mester maga mellé fogad egy tanítványt, akkor a tanulmány ideje alatt mindkettőjüket az állam támogatja. Azért, hogy mindig legyenek, akik a régi mesterségeket továbbviszik. A 90-es évek elején Magyarországon negyvenegy kézműves- szakiskola működött. Nem volt elég hely a szakképző iskolákban, így külön rendszerben oktatták a kézművesszakmákat. 2007-ben már csupán három-négy ilyen iskola működött, mára pedig csupán egy, a Nádudvari Népi Kézműves Szakgimnázium és Kollégium maradt. Rajtuk kívül Győrben és Fóton található iskola, ahol csak egy-egy kézművesszakmát oktatnak. Nagy segítség lenne az utánpótlás kérdésében, ha például a minisztérium által fenntartott Hagyományok Házában mint közművelődési és központi intézményben folyhatna ilyen jellegű oktatás. Vidékről sokkal könnyebb lenne oda becsatlakozni. Reméljük, hogy rövid időn belül megoldódik ez az igény. Másik lehetőség lenne a már meglévő alapfokú művészeti alapképzéseket kézműves tanszakkal bővíteni.

Prokné Tirner Gyöngyi végül elmondta: rengeteg pozitív visszajelzést kaptak mind a kiadvány tartalmával, mind a megjelenésével kapcsolatban. Méltó a szervezet 10 éves évfordulójához.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában