Augusztusra tolódik a Ludvig Nemzetközi Művésztelep

– Idén is, mint minden év januárjában elindítottuk a művésztelep és a szabadiskola kurzusainak szervezését – fogalmazott Ludvig Klára, a művésztelep háziasszonya. – Színvonalas művészlista állt össze, kiküldtük a meghívókat, folyamatosan jöttek a pozitív visszajelzések. Kurzusainkra is érkeztek az előfoglalások, tehát januárban egy mozgalmas év előtt álltunk, hiszen október végéig tele volt a naptárunk programokkal. Aztán március közepén begyűrűzött az országba a koronavírus-járvány. Azonnal cselekedtünk: tavaszi kurzusainkat júniusra tervezzük, a 28. nemzetközi művésztelep nyitó napját augusztus 23-ra tettük. Egyik napról a másikra az lett a legfontosabb feladat, hogy a költségeket a lehető legoptimálisabban minimalizáljuk, hiszen még aktív időszakban is nagy kihívás a fenntartási költségek kitermelése. Felkérést kaptunk a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetétől, hogy vegyünk részt a „Művésztelepek a Kárpát-medencében” címmel folyó kutató munkában. Ezenkívül örömmel töltött el bennünket, hogy a művésztelepünk korábbi vendége, Sergey Komyagin orosz képzőművész karantén videójában is szerepelhettünk.

A képzőművészek életük nagyobbik részében a műterem magányában alkotnak, Ludvig Zoltán és fia, Dániel ebben az időszakban sem unatkozik.

– Tavaly egy szlovákiai művésztelepen jártam egy hegytetőn, ahol a madarak és emberek élettere teljesen összeolvadt, ekkor kezdtem el festeni az úgynevezett madaras képeimet – mondta Zoltán. – Szinte testközelből szemlélhettem a madarak viselkedését, és az fogott meg, hogy mindegyikük egy külön karakter. Akkor még nem gondoltam, hogy a madár, mint szimbólum mennyire hatványozottan válik fontossá. Egyrészt a szabadság, a magasba emelkedés szimbólumaként, másrészt szembesülünk azzal, hogy mennyire esendőek vagyunk, milyen könnyen válhatunk fogollyá, mint a kalitkába zárt madár, emberi döntések, vagy akár egy vírus következtében.

Ludvig Dániel szerencsésnek érzi magát, hogy Kendlimajorban kivételes környezet veszi körül. Nem függetlenítheti magát a helyzettől.

– Ez a járvány az embert zárja be otthonába, míg az állatok szabadon élhetik az életüket – mondta. – A „Karantén” című képemen ezt a helyzetet jelenítem meg. A szobából félve kikukucskáló ember pórázon tartja az utcán sétáló kutyáját. Az alkotáson a póráz az ember rettegését szimbolizálja. A festés mellett virtuális kiállításokat szervezek művésztelepünk résztvevőinek alkotásaiból. A Kendlimajor Művészeti Szabadiskola Facebook-oldalára feltöltött anyagok sokaknak tetszenek. A lájkok nagy számából következtetve látom, az emberek értékelik az erőfeszítéseimet. Ha már elviselhetetlennek tűnik a bezártság, adjon erőt a művészet – fogalmazott Ludvig Dániel.