A Zalai Földrajzi Társaság húsz éve népszerűsíti az utazást és erősíti a zalai kötődést

Ennek kapcsán beszélgettünk dr. Gyuricza Lászlóval, a Magyar Földrajzi Társaság zalai osztályának elnökével, a Pécsi Tudományegyetem iklódbördőcei származású docensével.

Megtudtuk, hogy az egyik legrégebbi civil szervezet a Magyar Földrajzi Társaság, 1872-ben jött létre. A nagy földrajztudósokon kívül számos ismert tagja és vezetője volt, egyik legismertebb a politikus-tudós gróf Teleki Pál egykori miniszter. A társaságnak vannak területi osztályai, melyek egy-egy egyetem földrajzoktatására épültek rá. Zala megyében viszont egyetemi képzés hiányában csak húsz éve alakult megyei szervezet.

– Még 2000-ben fiatal kandidátusként, erős zalai identitással úgy gondoltam, hogy Zalában is meg lehetne alakítani a területi osztályt – beszélt a kezdetekről dr. Gyuricza László. – Megkerestem a földrajzoktatás zalai szak­tanácsadóját, Benedek Miklóst, aki partner volt az elképzelésben. 2000-ben pünkösdkor a szlovéniai Bohinji-­tó partján alapítottuk meg a Zalai Földrajzi Társaságot 21 taggal, a létszám azóta emelkedett. Alapvetően földrajztanárokat szólítottunk meg, illetve ismerőseiket, hozzátartozóikat. Vannak állandó tagjaink, jelenleg mintegy hetvenen, ők tagdíjat is fizetnek, illetve négy-ötszázan eljárnak az előadásainkra és részt vesznek a szakmai tanulmányútjainkon. Emellett a Hód napja elnevezésű programunk is sok diákot és pedagógust vonz, így összességében több ezren fordultak már meg rendezvényeinken az elmúlt húsz esztendőben.

A társaság célja a megalakulása óta az, hogy Zala megyében lehetőséget biztosítson a földrajzzal hivatásszerűen foglalkozó és a földrajz iránt érdeklődő embereknek a találkozásra. Az előadások, tanulmányutak szakmai továbbképzést is jelentenek a szórakozás mellett.

– Előadások szervezésével kezdtük a tevékenységünket, főként úti élménybeszámolókkal, aztán évi két-három szakmai tanulmányút szervezésével bővültek programjaink – folytatta. – A megalakuláskor kissé szkeptikusak voltak az országos központban, hogy egyetemi központ hiányában lesznek-e érdeklődők, de erre rácáfolt a közönség. Keszthelyen, Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Zalaszentgróton, Lendván és falvakban is tartottam már előadást, korábban Lentiben is, és érdekes, hogy akár több mint százan is összegyűlnek egy-egy alkalommal a rendezvényeken.

Az úti élménybeszámolók azokról a tájakról szólnak, amerre utaztam, Kanadától Új-Zélandon át Madagaszkárig. Ta­nulmány­útjainkkal pedig a környező országokat célozzuk meg. Fontos programunk a 2009-ben indult, már említett Hód napi természetjáró túra és akadályverseny, aminek központja Iklódbördőce és az ott található Hód tanösvény. Kihasználva a falu körül a szép természeti környezet adottságait, a Kerka-mente Natúrpark és a Mároki kápolna közötti szakaszon az egykori Zala vármegye diákjainak szervezzük a versenyt a helyi önkormányzattal közösen. Meghívjuk a megye és a Muravidék általános és középiskolásait. Évek óta népszerű a program a diákok és a tanárok körében. Alkalmanként 150-180 gyerek is összegyűlik, kellemes hangulatban egész nap túráznak és versenyeznek. Az utóbbi években sikerült megoldanunk, hogy a győztes csapatokat elvisszük egy néhány napos tanulmányútra. Idén már a 12. versenyt szervezzük meg, minden évben a nemzeti összetartozás jegyében, június 4-hez közeli időpontban. Fel­adatunknak tartjuk, hogy megyénk fiataljai minél jobban megismerjék szülőföldjüket, Zala természeti és kulturális örökségét, hagyományait.

A hosszú évek óta értékes és jelentős szakmai programokat szervező zalai osztály 2010-ben elnyerte a Magyar Földrajzi Társaság A földrajz népszerűsítéséért vándordíját.

Arról is beszélt dr. Gyuricza László, hogy közel harminc éve él Pécsen, ám ma is erősen kötődik szülőföldjéhez, Zala megyéhez, ezért is örül annak, hogy már húsz éve működik a Zalai Földrajzi Társaság, melynek révén megtartja korábbi baráti, ismerősi kapcsolatait, valamint újakra is szert tesz.

– Vannak tagjaink, akik az életkoruk miatt már nem tartanak velünk, és a húsz év alatt többeket elvesztettünk. A fiatalok érdeklődése, életstílusa már más, a hagyományos elő­adások kevésbé kötik le őket, és az is megfigyelhető, hogy kevésbé utaznak utazási irodákon keresztül. Fontos fel­adatunk tehát, hogy bevonzzuk a fiatalabbakat, amire jó lehetőség a Hód napja és a közös kirándulások. Most főként a 30-as, 40-es korosztály tagjai vannak kevesen, szeretnénk őket és családjukat megszólítani – mondta a jövő kihívásairól.

Dr. Gyuricza László mint turizmussal is foglalkozó szakember beszélt korunk utazási szokásairól.

– Komoly változások vannak a trendekben hazánkban és külföldön is – magyarázta. – A senior turizmus egyre erősödik, utaznak az idősebb korúak, jobbára irodák által szervezett túrákon vesznek részt. Megfigyelhető, hogy náluk megvan a motiváció, a szabadidő és sok esetben a jövedelem is, amit nyaralásra, kirándulásokra költenek. Vannak, akik egészen kalandvágyók, idén például Algériába, a Szahara déli részére jött velünk egy csapat szervezett útra, ahol négy napig sátraztunk. De voltak, akik Új-Zélandon kipróbálták a bungee jumpingot. A Magyarországra érkező turistáknál is megfigyelhető az idősek magas száma. A fia­talokkal az a helyzet, hogy egyrészt mivel a digitalizált világban élnek, számukra szinte „ciki” irodával utazni, ők önállóan szervezik az útjaikat és a programokat. Talán nehezebben is alkalmazkodnak másokhoz, a szervezett programokhoz. Az utazási iro­dáknak erre fel kell készülni és speciális szolgáltatásokat kínálni – zárta gondolatait.