Huszonhetedik évfolyamába lépett a Hévíz folyóirat

A hazai kulturális-művészeti-irodalmi folyóirat-paletta két zalaival is dicsekedhet: a Pannon Tükör formájával, külcsíni megjelenésével és határon inneni, határon túli regio­nális vállalásaival, míg a 27. évfolyamába lépett Hévíz eredeti, széles merítésű, fiatal alkotókra is fókuszáló tartalmával tűnik ki a nagy átlagból. A digitális térhódítás nyomán egyre fogynak a nyomtatott példányok, az olvasók átszoknak az internetes portálokra. A folyamat nem visszafordítható, ezért külön értékelendő, hogy a két zalai periodika – a városi önkormányzatok elhivatott támogatásának köszönhetően – megjelenhet a standokon is, azzal együtt, hogy a honlapjaik bővített tartalommal állnak híveik rendelkezésére.

A Hévíz egy ideje budapesti feltűnést is kelt, a szó jó értelmében. A lapszámok bemutatóit általában még saját főzésű vacsorák is kísérik, már csak azért is, mert Cserna-Szabó András főszerkesztő maga a szakács. Azt is megszoktuk, hogy a lapszámok bónuszként posztert is rejtenek, ezúttal az egyik oldalán a száz éve meghalt Adyval, a másikon a harminc éve elhunyt Weöres Sándor egyik gyerekkori képével. Az előbbit Bödőcs Tibor (36) és Peer Krisztián (45) idézi fel. A búcsúszentlászlói humorista-író, mindannyiunk Tibikéje (nem mellesleg az Addig sem iszik című kötet szerzője) paródiával jelentkezik, a költő-dramaturg pedig esszében foglalja össze személyes Ady-képét. „Ady az első celeb, de ő még úgy celeb, hogy valaki.”

Weöres Sándorról Csehy Zoltán (45) felvidéki írótól, kritikustól olvashatunk a Hévízben. Mindjárt az első mondatban idéződik Tandori Dezső (1938–2019): „Weöres Sándorhoz képest valamennyien közönséges halandók vagyunk”, mondta a kortárs irodalom legújabb vesztesége, a három hete elhunyt Tandori. Csehy szerint Weöres a férfi, aki hangszernek született, s ha felidézzük ritmuskísérleteit, dallamverseit, értelmes szavak nélküli zenekatedrálisait, egyetérthetünk, noha tudjuk, Weöres a formanyelvbe bujdosott az élni adatott évtizedek elől.

A nagy elődök leltározásához járul hozzá Bíró-Balogh Tamás (43) irodalomtörténész, amikor igazi nyomozóként Krúdy Gyula egyik rejtélyes kiadású fantomkötete nyomába ered.

Unikális csemege kínálja magát az Öböl rovatban. A helytörténet izgalmas, Festetics Tasziló herceghez köthető fejezetének szálait dr. Szabó András (76) kolozsvári orvostörténész bogozza ki.