Egyedi körülmények között készülnek a bronzszobrok Csentén

A bronzöntés a már évek óta bevált metódus szerint zajlott, a művésztelep számára azonban fontos változást hozott a 2018-as esztendő. Az egyik legpatinásabb múlttal rendelkező, s egyben legjelentősebb szlovéniai szimpóziumot az Európa kulturális fővárosa cím elnyerésére pályázó lendvai önkormányzat kérésére és javaslatára összevonták a már több mint két évtizede folyamatosan zajló LindArt Ifjúsági Művészteleppel, így a Galéria és Múzeum koordinálásával idén új projekt vette kezdetét a határon túli kisvárosban. Ennek lényege, hogy a részt vevő fiatal alkotók – többnyire frissdiplomás képzőművészek vagy diploma előtt álló egyetemi hallgatók – az oktatóik iránymutatásával és instrukcióival, de mégis önállóan, saját elképzeléseik és terveik alapján készítenek carrarai márványból vagy egyéb kőből köztéri szobrokat, amiket aztán a városi parkban helyeznek majd el.

– Öt közép-európai egyetem képzőművészeti karáról hívtunk meg művész tanárokat, akik nemcsak a LindArt kurzusvezetői lettek, de egyben a Nemzetközi Művésztelep, a bronzöntő műhely alkotói is – magyarázta Gerics Ferenc, a Galéria és Múzeum nyugalmazott igazgatója, a szimpózium művészeti vezetője. – Budapestről, Pécsről, Ljubljanából, Zágrábból és Pozsonyból érkeztek művész tanárok, akik mellé két további mester, a győri Lipovics János és a helyi Király Ferenc csatlakozott. Bronzplasztikákat tehát csak a mesterek készítenek, de a tanítványok számára is biztosítjuk a lehetőséget, hogy megfigyelőként részt vegyenek a munkában, s ezáltal beleláthassanak abba, miként is zajlik a bronzöntés.

Az előkészítő munkálatokat Lendván, az egykori polgári iskola épületében végezték a művésztelep résztvevői, s ugyanott kerül sor az utómunkára, valamint a cizellálás helyben elvégezhető részére is. A szoborkészítés leglátványosabb elemét, magát a bronzöntést – amikor az 1300 fokra hevített fém elnyeri formáját – a csentei hegyen, Gerics Ferenc birtokán kialakított manufakturális jellegű műhelyben végezték a szobrászok Tróznai István öntőmester vezetésével.

Lipovics János az egyik leggyakoribb résztvevője a Lendvai Nemzetközi Művésztelepnek, mióta bronzplasztikákat készítenek csupán három alkalommal volt távol. Mint mondja, ma már szinte egyedülálló Európában, hogy ilyen manufakturális körülmények között végezzék a bronzöntést. Ennek előnyei és hátrányai egyaránt vannak, előbbiek közül a közvetlenséget, a munkafolyamatok megismerésének és bemutatásának lehetőségét sorolja, míg utóbbiakat illetően a komoly fizikai igénybevételt említi: a szobrászoknak és az öntőmestereknek akár 240–250 kilós súlyokat is meg kell mozgatniuk.

– Maga a munkafolyamat azonos azzal, ahogy egy professzionális öntödében készülnek a bronzszobrok, csupán a feltételrendszerek mások – magyarázta Lipovics János. – Míg az erre szakosodott műhelyekben ma már szinte minden gépesítve van, azaz daruk mozgatják az öntőformákat, addig itt jószerivel csak a saját fizikai erőnkre vagyunk hagyatva. Ez egy ereje teljében lévő fiatalember számára is megterhelő lenne.

A lendvai szimpóziumon minden alkotó két kisplasztikát készít, ebből az egyik a Galéria és Múzeum gyűjteményébe kerül, a másikkal maga a művész rendelkezik. Lipovics János azt mondja, ezúttal szakított a korábbi évek gyakorlatával, s nem az edényszobor sorozatának újabb darabjait formázta meg, hanem azoktól teljesen különálló alkotásokkal jelentkezett.

– A téma Az örök Odüsszeia volt, köszönhetően annak is, hogy nemrégiben volt egy önálló nagy kiállításom Görögországban – mondta. – A két szobor nagyon hasonlít egymáshoz, s nemcsak kész tervekkel érkeztem Lendvára, hanem magát a viaszba mintázott darabot is, amire az öntőformát felépítjük, már teljesen elkészítve, otthonról hoztam magammal.

A győri szobrász hozzátette, azért az edényszobor-sorozatáról sem feledkezett meg, hiszen a Lendván készített kisplasztikáinak lesz egy további, harmadik változata is. A figurális rész továbbgondolásával készít egy edényszobrot, ám azt már nem bronzból, hanem porcelánból, s a pécsi Zsolnay Porcelán Manufaktúra műhelyében égeti ki.