Az irgalmasság egyházmegyéje

A római katolikus egyházmegyék jelenlegi határait II. János Pál pápa az 1993. május 30-án kelt „Hungarorum Gens” Apostoli Konstitúcióban fektette le. A Kaposvári Egyházmegye megszervezésének, intézményrendszere felépítésének felelősségteljes feladata a 2017-ben nyugalomba vonult Balás Béla püspök, „Beton” atya vállát nyomta. Érzi a felelősséget Varga László is, aki tavaly vette át tőle a püspöki pásztorbotot. Vele beszélgettünk a Kaposvári Egyházmegye múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

– Huszonöt év a mi életünkben, történetünkben nagy idő, de persze, az ezer éves egyházmegyékhez képest csak „csecsemőkorúak” vagyunk – bocsátotta előre Varga László. – A kerek évfordulót természetesen, megünnepeljük, a jubileumi eseményt május 26-án rendezzük meg a kaposvári Nagyboldogasszony Székesegyházban és az előtte lévő téren.

Varga László felidézte: ő az új egyházmegye megalapításával egy időben került be a városba, ahol a Szent Imre Plébánia vezetését bízták rá. Rövid idő alatt börtönlelkész, kórházi lelkész és ifjúsági referens is lett, majd Balás Béla 2009-ben a püspöki hivatal irodaigazgatójává nevezte ki, 2013-tól pedig már a püspök általános helynökeként tevékenykedhetett – így egyre jobban részesévé vált az új egyházmegye működtetésének.

– Minden új dolog kihívás elé állít bennünket, esély és lehetőség arra, hogy új módon hagyatkozzunk a Jóisten kegyelmére, s újrafogalmazzuk a hivatásunk irányvonalait. Szerintem mindannyian így éreztünk és gondolkodtunk az 1993-ban életre hívott új egyházmegye kapcsán is – magyarázta Varga László, vagy ahogy a hívek ismerik, „Laci atya”. – Ez még akkor is igaz volt, ha az egyházmegyét a Veszprémi Egyházmegye területének átszervezésével hívta életre a Szentatya úgy, hogy a veszprémiből elvette és a kaposváriba belefoglalta Somogy megye egészét, Zala megye keleti területét és Nagykanizsát, Tolna megye nyugati csücskét, több Baranya megyei települést, valamint a Fejér megyei Szabadhídvéget. A lépést az indokolta, hogy a nagy területű történelmi egyházmegyék legyenek kisebbek, annak érdekében, hogy a püspök a papjaival, a papság pedig a hívekkel még jobban meg tudja élni a közösséget, az egységet. Az újonnan létrehozott egyházmegyében a templomok, plébániák nyilván, már működtek, de például a püspöki hivatalt, az ehhez tartozó infrastruktúrát teljesen a nulláról indulva kellett megszervezni – ez Balás Béla nagyságát dicséri. A kezdetek kezdetén nem volt püspöki székház se, úgy kezdte meg szolgálatát, hogy a Belvárosi Plébánián kapott egy szobát, abban egy asztalt és írógépet…

Varga László hozzáfűzte: az egyházmegye mai arca neki köszönhetően nagyon szép. Sok fiatalt bevonzott, lelkes egyházszervező munkát végzett, szó szerint hivatásokat toborzott, így ma a papság fiatalnak mondható, az átlagéletkor 45 és 50 év közötti. Most 6 kispapja van az egyházmegyének, ami nagyon pozitív fejlemény. Rengeteg előadást tartott, kultúrházakba, iskolákba ment el, s ezzel az evangelizáció új útját nyitotta meg.

– S nem utolsósorban, az a hűség és az az áldozat, amit ő püspökként imában, súlyos betegségei miatt szenvedésben tanúsított, nekünk nagyon fontos kegyelmi tőke – jelentette ki Varga László.

A püspök szólt az egyházmegye jövőjéről is.

– Az egyik központi kérdés számomra püspökként az, hogyan lehet vonzóvá tenni az egyházat azok számára, akik valamiért elmentek tőlünk, vagy soha nem is tartoztak közénk – jelentette ki a püspök. – Különösen azokra a fiatalokra gondolok, akik nyitottak. Fontosnak tartom továbbá a szegények, a betegség, vagy kudarc miatt megtört életű emberek segítését, szolgálatát. Evangelizációs küldetésünket a terveim szerint mihamarabb felépülő, Találkozások Háza nevet viselő kulturális-evangelizációs központ szolgálná. A szegényeket pedig az Irgalmasság Háza Szolgálat keretében támogatnánk. Ez 4 pilléren nyugszik. Az első az imádság, a célunk az, hogy minden településen sikerüljön megszervezni az irgalom óráját. Ez találkozás Istennel és egymással, illetve ima azért, hogy az Isten irgalmasságából minél többet kaphassanak a szegények. A másik pillér, az „Eloldozva” Szolgálat azt célozza, hogy mindazokat, akik ezt igénylik, imával, beszélgetéssel megszabadítsuk az életüket nehezítő kötöttségeiktől. A 3. és a 4. pillér pedig a prevenciót és a krízishelyzetben lévők támogatását jelenti, ezt önkéntesek képzésével szintén elindítottuk már. Összességében azt szeretném elérni, ha az egyházmegyét átjárná az irgalmasság. A missziónak pedig fontos része az egyházmegye honlapjának megújítása, s hogy a Facebook-profilomon minden reggel közzéteszem aznapi üzenetem.

S hogy mi lesz május 26-án? Az ünnepség 10.30-kor hálaadó szentmisével veszi kezdetét. A mise főcelebránsa Erdő Péter bíboros lesz. Azt követően Hodász András atyával egy beszélgetést hallgathatnak meg a hívek (főként a fiatalok) „Szólj be a papnak!” címmel, a délután pedig ifjúsági és családi programok jegyében telik. Tizenöt órakor Kéri Kitty és Oberfrank Pál Szeretetnyelv című irodalmi műsorára kerül sor, végül a napot a május elsején Szombathelyen boldoggá avatandó Brenner János életét bemutató A jó pásztor című musical zárja.

Az eseményen Varga László püspök zsinatot hirdet: fennállása óta ilyenre még nem került sor az egyházmegyében. A zsinat végére a Kaposvári Egyházmegye életét évekre, évtizedekre meghatározó stratégiai gondolatok fogalmazódnak meg.