Új díjat alapított a Liszt-iskola a pedagógusok elismerésére

Vajda József emlékére

Az iskola „Gyermekeinkért, a jövőnkért” Alapítványa 1991. óta több díjjal támogatja a pedagógiai munkát. A nevelőtestület bevonásával, egyéni javaslatok alapján adják át a Közösségi díjat, a Gyermekekért vándordíjat és a Liszt emlékplakettet. Ebben az évben az utóbbi díjat megújították, mostantól Vajda József népzenekutató pedagógus nevét viseli a kiemelkedő munkát honoráló elismerés.

Vajda József (1920-1998) kántortanítóként kezdte a népdalgyűjtést, népzenekutatást, nemcsak a folklórkincsekben igen gazdag Zalában, hanem később szinte az egész Dunántúlon is. Számos könyv, népdalgyűjtemény és hanglemez őrzi a több évtizedes életművét. Munkássága előtt szűkebb hazája Pro Urbe Zalaegerszeg (1989), Zala megye Alkotói-díj (1990), Zalaegerszeg Város díszpolgára (1996) elismeréssel tisztelgett. Nován iskolát, a zalaegerszegi Liszt Ferenc Általános Iskolában emléktantermet neveztek el róla.

Egerszegi művésztől

A Liszt-iskola, mint zenetagozatos intézmény egykori igazgatójáról elnevezett új díjat csütörtökön elsőként Schwinghammer Katalin német-történelem szakos tanárnő vehette át Winklerné Fehér Lívia igazgatótól, valamint az emlékplakettet készítő művésztől, a Zalaegerszegen élő Németh János, Kossuth-díjas keramikustól. Az iskola közösségének, azaz a diákoknak, szülőknek és tanároknak vastapsa kísérte a díjátadó pillanatait.

A debreceni egyetemen végzett pedagógus negyven éven át nevelte generációk sokaságát a zalaegerszegi Liszt-iskolában.

– Gyerekként még ismerhettem Vajda Józsefet – mondta lapunknak az elérzékenyült tanárnő az ünnepi ceremónia végén. – A Dózsa-iskolába jártam, ott énektanárunk volt, kicsit tartottunk tőle, elég szigorú, vagy inkább következetes volt.

Schwinghammer Katalin már kisiskolásként döntött: akkori matektanára, Igazi István olyan nagy hatással volt rá, hogy elhatározta, tanár lesz.

– Debrecenben is nagy tekintélyű professzorok tanítottak, a diplomaszerzés után 1978-ban kerültem az akkori Sárváriba. Annyi szép élményt őrzök, sok örömet adott a pálya. Egyszer már nyugdíjba kerülhettem, de végül visszajöttem dolgozni, ebből is látszik, mennyire nehéz elszakadni ettől a hivatástól. Nem lehet szögre akasztani. A folytatás? Jó érzés, több tanítványom lett némettanár a hatásomra, de más módon is sokan keresik közülük a német nyelvvel a kenyerüket. Úgy látom, újra fontos nyelvvé válik, hiszen aki német nyelvterületre kerül dolgozni, nem az angollal boldogul.

A továbbiakban a német férj külszolgálati munkája miatt még sok utazás vár a tanárnőre. A legközelebbi például a házassági évfordulón egy második nászút, ugyanoda, ahol az első volt.