Finom nedűk

2018.03.18. 12:36

Minden eddiginél több mintát és fajtát neveztek a letenyei borversenyre

Szombaton a 40. borbírálatát rendezte meg a Fáklya Művelődési Házban a Letenyei Szőlő- és Gyümölcstermesztők Egyesülete.

Horváth-Balogh Attila

Képünkön munkában az egyik bizottság tagjai (balról jobbra): Vig Zsolt, dr. Pálfi Dénes és Molnár Zoltán Fotó: Gergely Szilárd/Zalai Hírlap

Somogyi András, a szervezet elnöke elmondta: a kerek évfordulót ünneplő borverseny a nagy számok alapján szerveződött, hiszen soha ennyi mintát és soha ennyiféle borfajtát nem neveztek még a gazdák, mint most.

– Száznyolcvan minta érkezett, ebből kilencvenegyet az egyesület tagjai hoztak, az összes többi külső nevezőé volt – bocsátotta előre Somogyi András. – Érkezett bor többek közt Kerkaszentkirályról, Tormaföldéről, Csörnyeföldről, Letenyéről, Becsehelyről, Nagykanizsáról, sőt, még Pusztaszentlászlóról is – nem túlzás tehát, ha azt mondjuk, hogy a mi kis borbírálatunk reprezentálja Dél-Zalát...

Fotó: Gergely Szilárd/Zalai Hírlap

Megtudtuk továbbá, hogy a fehérborok száma 145, a vöröseké 23 volt, s 12 rozét is neveztek a termelők. Ami a fajták számát illeti, az pedig megközelítette a negyvenet.

A legnagyobb arányban szürkebarát, olaszrizling és chardonnay került a zsűri tagjai elé, s először szerepelt a bírálaton egy tradicionális zalakarosi fajta, a tónai szőlő bora.

A zsűri tagjai

A 4 bizottságból álló zsűri elnöki teendőit – szinte már hagyományosan – dr. Pálfi Dénes kertészmérnök, Letenye város díszpolgára látta el, a zsűri tagja Vig Zsolt, Molnár Zoltán, Smidéliusz Zoltán, Németh József, Simon Zoltán, Nink Károly, Bernáth Tibor, Németh Géza, Kovács Ottó, Horváth Miklós és Szládovics László volt.

Képünkön munkában az egyik bizottság tagjai (balról jobbra): Vig Zsolt, dr. Pálfi Dénes és Molnár Zoltán Fotó: Gergely Szilárd/Zalai Hírlap

Somogyi Andrástól azt is kérdeztük: van-e jövője Zalában a sokféleségnek, annak, hogy szinte minden birtokon más és más fajtát termelnek a gazdák? Nem lenne-e szerencsésebb több termelőnek együttműködni és egy, de keresett fajtával foglalkozni?

– Erre a kérdésre mindig nehéz válaszolni – szögezte le Somogyi András. – Úgy vélem, a megye zártkerti, szétaprózott területű gazdálkodásának egyik jellemző következménye a sokszínűség, legalábbis ami a fajtákat illeti. Ez működik is addig, amíg az ember magának, a családnak, vagy a barátoknak készít bort. De ha valaki az életét szeretné feltenni a szőlészetre és a borászatra, akkor nyilván, nagyobb felületen kell termelni és valóban csak 1-2 fajtát, mert a piacon a mennyiséget lehet eladni. Ezért az tehát a véleményem, hogy a jövő útja ez, az utánunk érkező generációknak már mindenféleképpen így kell gondolkozni.

Kiváló minőségű nedűket neveztek

Dr. Pálfi Dénes érdeklődésünkre elmondta: a gazdák kiváló minőségű nedűkkel neveztek a versenyre. A mintáknak több mint fele, 130 arany és ezüst minősítést érdemelt, hibás borral pedig egyáltalán nem találkozott a zsűri.

– Parádés volt a felhozatal, gratulálunk a termelőknek – tette hozzá a zsűri elnöke.

A város bora címet Hóbor Károly szürkebarát-zenit házasítása érdemelte ki a zajki hegyről.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában