Vad vádak

2017.09.13. 12:55

Reagált a vadásztársaság – Tényleg zalai a többmilliós gímszarvas?

Sokakat lenyűgöz az egy hete terítékre hozott kapitális gímszarvas látványa és trófeája, ugyanakkor rengeteg emberben kételyek ébredtek a vad származásának, elejtésének körülményeiről.

Szabó Zsófia

A Zala Jagd Vadásztársaságból Ács Zoltán és Rajnai Mihály az óriás gím trófeájával az elsődleges bírálat napján

Fotó: Pezzetta Umberto

Napokkal ezelőtt „bejárta” az országot a hír, miszerint Alsórajk-Felsőrajk-Pötréte közti berekben, a Zala Jagd Vadásztársaság területén, rekordméretű szarvasbikát ejtett el egy külföldi vadászvendég. Egymás után jelentek meg a világhálón látványosabbnál látványosabb fotók a vadról, amiket szinte minden esetben élénk véleménynyilvánítás kísért. Az állat termetéről, külleméről elismerően szóltak az internetezők, az elejtők viszont kaptak hideget-meleget. Nem csak az állatvédők hördültek fel, hanem a szakmabeliek, illetve a vadászathoz valamicskét konyító emberek tucatjai. Állításuk szerint az ominózus gímszarvas nem arról a területről származik, ahol elejtették. Voltak, akik egyenesen csalónak titulálták a vadásztársaságot, hogy „a zártkertben nevelkedett vadat szabad területiként mutatják be. Pedig egy magyar szarvasbika szembeötlően más genetikájú. Ez a gím viszont tápos koronájú. ” – szólt az egyik komment. Míg mások továbbfűzték: „Elkábítják az állatot külföldön, majd behozzák az országba, hogy arany áron kilövessék egy vendéggel.” A hozzászólók nagy része megemlíti azt az esetet, amikor néhány éve Bulgáriában ejtették el a világrekorder nagyságú szarvasbikát, amiről aztán évekkel később, a „véletlen” folytán derült ki, hogy Ausztriából származik.

A Zala Jagd Vadásztársaságból Ács Zoltán és Rajnai Mihály az óriás gím trófeájával az elsődleges bírálat napján Fotós: Pezzetta Umberto

Abban viszont egyetért a vadászszakma: ahol nagy bika esik, ott többször maradnak kételyek. Ezek elosztása végett kerestük fel a hét eleji trófeabírálat után a Zala Jagd Vadásztársaságot.

- Természetesen hallunk negatív véleményekről is, az elismerő szavakon túl – mondta Rajnai Mihály, a társaság egyik alapító tagja. – Ám mindezek nem érik el az ingerküszöbünket. Nem foglalkozunk velük. Irigységről, rosszindulatról van szó, amikor támadnak bennünket. Ha más ejtene el ekkora vadat, mi gratulálnánk hozzá. Több nagy bika van a közel nyolcezer hektáros területünkön –folytatta Rajnai Mihály. – Már évtizedekkel ezelőtt, 1985-ben is elejtettek egy kimagasló, 17.40 kg-os trófeájú vadat a közeli Hahóton. Most sem a semmiből bukkant fel a szarvasbika. Dömötör Zoltán hivatásos vadász még barkában látta az ominózus állatot, tavasszal és nyáron. Észlelte akkor azt is, hogy nagy a trófeasúlya: kb. 12-13 kg. Szeptember ötödike előtt két héttel ismét megmutatta magát a vadőrnek a bika: huszonöt tarvaddal jelent meg. A vadőrünk ekkor már biztosan látta: 13 pluszos a bika – hangsúlyozta a Zala Jagd Vadásztársaság egyik alapítója.

Rajnai Mihály jelezte: ezért döntöttek úgy, hogy vadászvendéget hoznak „rá”. Lett volna olyan, aki súlykorlát nélkül elejtette volna a bikát, azonban egy vadászatszervező cég korábbi időpontban hozott egy másikat, francia származású vadászhölgyet.

- Három alkalommal ment a vendéggel a hivatásos vadászunk. Az utolsó este sikerült végül elejteni a szarvasbikát. Már ekkor is tudtuk, kapitális méretű a vad. Az elsődleges trófeabírálaton megállapították: 15, 66 kg súlyú, a jobb szárán 104,3, a balon pedig 105,2 centiméteres trófea, ami végül 248.48 nemzetközi pontot kapott – összegezte.

Hopp Tamás, a Zalai Gímszarvasért Alapítvány elnöke azt mondta: ha bárhogy tudná bizonyítani az ominózus gímszarvas esetében egyik-másik feltételezést, megtenné Fotós: Szakony Attila

Az interneten napvilágot látott egy kép egy szarvasról. Rengetegen úgy vélték: hasonlít, mi több, megegyezik az elejtett vaddal. Rajnai Mihály minderre azt mondta: jómaga is látta az ominózus felvételt. Jelezte azt is: márciusban alakult a vadásztársaságuk, előtte ez a terület nem az övék volt. A bőgés kezdete óta pedig ez a legnagyobb, általuk elejtett vad.

- Léteznek ekkora méretű szarvasok hazánkban. Ebben nincs semmi kételkedni való – ennek Hopp Tamás, a Zalai Gímszarvasért Alapítvány elnöke, aki fél évszázada vadászik, adott hangot. – Magyarország ötven legjobb gímszarvas trófeájának listáján ilyen kategóriájú bikák vannak. A legnehezebb a harminckét évvel ezelőtt Hahóton, R.M. Lee által elejtett 17.40 kg-os trófeájú, ám Zalában más helyütt is ejtettek már el többször 14 kg felettit – közölte.

Hopp Tamás kiemelte: arra nem lehet egyértelmű választ adni fotó, vagy bármi alapján, hogy az állat zártkertből származik, vagy természetes élőhelyén élt. Árulkodó stílusjegyek nincsenek. Arról viszont hallani a szakember szerint, hogy elkábítva, kertből szállítják az állatot arra a helyre, ahol később elejtik. Ám ez esetben mindezt Hopp Tamás nem cáfolja, és nem is állítja. Ugyanakkor hangsúlyozta: ha tudná bárhogy bizonyítani jelen szarvas esetében egyik-másik feltételezést, megtenné.

- Léteznek viszont különböző vizsgálatok, amik az elejtett állat húsából elvégeztethetőek. Ebből kimutathatóak egy ideig bizonyos kábító, toxikus anyagok. Azonban ilyen esetben célszerű terítékre hozatalkor, a helyszínen mintát venni. Mivel ha ezt később teszik, korántsem biztos, abból az állatból származik a minta, amit vizsgálni akarnak. Genetikai, DNS-vizsgálattal pedig arra lehetne fényt deríteni, az állat magyar bikákkal áll rokoni kapcsolatban, vagy sem. Utóbbi elemzés aránylag drága, ezért nem nagyon szokták elvégezni. Mindezt pedig lehetne akár az agancsból is – fogalmazott Hopp Tamás. Érdekességként megemlítette: huszonöt évvel ezelőtt elejtett szarvasok májából mintát vettek, majd a Soproni Egyetemen megvizsgálták. Fény derült arra, hogy a zalai szarvas nem a somogyi, hanem a veszprémiek közelebbi rokona.

S hogy meg kellett volna találni a „zalai óriás” esetében az elhullajtott agancsot korábban? Hopp Tamás azt mondta: Bánokszentgyörgy térségében jómaguk nyolc éve nem tudnak hullott agancs szemlét rendezni. Feketepiaca van a hullott agancsnak, aminek a gyűjtése ugyan engedélyhez kötött. Olyan pedig az illegális agancsozók közt értelemszerűen nincs, aki leadná, amit gyűjtött. Így ez esetben is, ha megtalálták volna az ottani helyszínen illetéktelenek, nyilván nem adták volna le.

- Mindenesetre, a további kételyek eloszlatása miatt, célszerű lenne önkéntes alapon elvégeztetniük a vadgazdálkodóknak minden 12-13 kg feletti agancsú bikánál egy toxikológiai vizsgálatot, még a terítéknél hitelesen vett mintával, ami kizárhatna minden gyanúsítgatást – jegyezte meg végül a szakember.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában