Bővül az 50 éves falumúzeum, letették a beruházás alapkövét

Ez alkalomból a falumúzeumban több vezető is megemlékezett a jubileumról, és méltatta az ötvenéves kulturális intézmény jelentőségét. Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója többek között elmondta, hogy az elődök nagyon fontos döntést hoztak, amikor a múzeum létesítéséről határoztak, mert az ott látható épületek máshol már nem léteznek. A jelen döntéshozóinak a dolga és felelőssége, hogy ezt az értéket továbbra is megtartsák.

Balaicz Zoltán polgármester elmondta, sok zalaegerszegi családnak van személyes emléke a falumúzeumról, részben mivel annak létrehozásán rengetegen dolgoztak. A polgármester elmondta, a megyeszékhely TOP programja és egy állami program segítségével mintegy kétmilliárd forint értékű beruházás indulhat meg, a tervek szerint 2020-ig olyan fejlesztés valósul meg, amely újabb lendületet ad Zalaegerszeg idegenforgalmának. A falumúzeum fél évszázados évfordulója alkalmából a polgármester az önkormányzat kitüntető oklevelét adta át a múzeumnak a térség kulturális értékeinek megőrzéséért, a hagyományok ápolásáért.

Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos az alapítók és építők tettét dicsérte, mivel ők úgy döntöttek, hogy megmentik a múltat. A képviselő a tervezett fejlesztés egy jellemzőjére utalva mondta, hogy minden, ami most ott van, egy kicsit élőbbé, interaktívabbá válik majd.

Kaján Imre igazgató a falumúzeum régi dolgozói közül három meghívottat köszöntött. Sümeghy Valéria korábbi gazdasági vezetőt, Horváth Évát, a falumúzeum első dolgozóját, tárlatvezetőt, és távollétében Bíró Friderikát, aki a házak berendezését segítette, valamint dr. Németh József volt igazgatót. Az igazgató, Vigh László, Balaicz Zoltán és dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott letették az alapkövet, és elhelyezték a számos kordokumentumot tartalmazó időkapszulát. Végül Marx Mária néprajzos-főmuzeológus szólt a múzeum múltjáról, létrejöttének előzményeiről. Sokan nem tudják például, hogy a kezdetek 1941-re nyúlnak vissza, amikor Szentmihályi Imre néprajzkutató fényképezni kezdte a megye olyan épületeit, melyek a pusztulás szélén álltak.

A megye megrendelésére tudományos jellegű felmérés is készült a göcseji építészetről. A néprajzkutató elmondta, hogy a falumúzeum építéséről szóló döntéskor a Május 1. ligetben állt már egy népi építmény, a nemesnépi harangláb másolata, továbbá egy XVIII. századi kálváriakápolna is, mellette temetővel. Oda telepítettek egy kávási házat is, de az 50-es, 60-as években ezek leégtek. Ezt követően készült a terv, amely már a Zala árterébe helyezte a múzeumot.