Szent István jól rakta le az alapokat

2018.08.21. 07:00

Az államalapítóra emlékeztek és megszegték az új kenyeret Zala megye szerte

Megyeszerte megünnepelték az államalapítás évfordulóját a hétvégén.

ZH

Letenyén pénteken Aigner Géza plébános és Tóth János káplán megáldotta a magyarok kenyeréhez a térségben öszszegyűjtött 600 kilogrammnyi búzát. Vida László, a gyűjtést végző Muramenti Gazdakör elnöke elmondta: 11 adományozó 1-1 zsák gabonát ajánlott fel. Az eseményen Bene Csaba, a megyei közgyűlés alelnöke kiemelte: a Magyarok Kenyere az együvé tartozásunkat is szimbolizálja. A letenyei hétfői városi ünnepségen Farkas Szilárd polgármester és Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke mondott ünnepi beszédet. Rigó Csaba arról beszélt: a magyarság mindig túlélte a veszélyeket, mert védelmezték azok az erények – a hit, az erkölcsiség és a rend –, amelyeket Szent István teremtett meg. Elismeréseket is átadtak: „Letenye Városért Pro Urbe” kitüntető címet adományozott az önkormányzat posztumusz Rózsás Imre alpolgármester és képviselő részére, ”A Köz Szolgálatáért„ címet kapott a prinzersdorfi Kollegium der Europamittelschule, a „Letenye Város Díszoklevele” kitüntető címet pedig Pusztai Ferenc érdemelte ki.

 

Nagykanizsán Dénes Sándor polgármester kiemelte: István király történelmi érdeme, hogy felismerte: egy több pilléren álló, ellentétes világlátású, egymást kioltó kultúrájú tömeg nem képes helytállni a történelem viharában, s ez ma sincs másként. Süle Katalin, az agrárkamara megyei elnöke a Magyarok Kenyerében megtestesülő szolidaritásra hívta fel a figyelmet.

Azt ugyanis eljuttatják a határ innenső és túloldalán élő rászorulók gyermekeinek is. Cseresnyés Péter miniszterhelyettes, országgyűlési képviselő többek közt az összetartozás erejéről beszélt a nagykanizsai rendezvényen.

Zalaegerszegen vasárnap este a csácsi körforgalomnál az államalapító szobra előtt Dömötör Csaba miniszterhelyettes ünnepi beszédében kijelentette, ez az ünnep azért egyesíti minden másnál jobban a magyarokat, mert nincs ellenpontja, nem vetődik rá a gyász árnyéka. A cselekvés, a bátorság és a jövőbe vetett hit diadalának ünnepe, és egy olyan államférfié, aki egy népet nemzetté tett. Mint mondta, Szent István olyan országot álmodott, amely védi határait, keresztény alapokon áll, és független. Jelenünkre áttérve az ország védelmének szimbólumaként szólt a déli határzárról, majd hazánkat Európa hagyományos védelmezőjének nevezte. Kijelentette, kontinensünket gazdasági és identitásválság sújtja, és a jövő évi uniós parlamenti választás dönti majd el, hogy Európa ki tud-e törni ebből a válságból.

Hétfőn a Jézus Szíve Ferences Plébániatemplomban megtartott mise után Balaicz Zoltán polgármester mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, legnagyobb ünnepeink közül augusztus 20-a a siker üzenete, több mint egy évezredig tartó, kitartó építőmunka sikerét idézi meg. Első királyunk jól rakta le az alapokat, és minden generáció ráépítette a maga téglasorát a közös hazában. Mindkét ünnepség után megáldották, és a résztvevőknek kiosztották az új kenyeret.

 

Keszthelyen a Fő téri templomban tartott ökumenikus istentisztelet után rendezték meg az ünnepséget, melyen Manninger Jenő országgyűlési képviselő és Ruzsics Ferenc polgármester köszöntője után Varga Gábor, a Vajda János Gimnázium történelemtanára mondott ünnepi beszédet, kiemelve Szent István erkölcsi nagyságát.

– Személyében olyan államalapítót tisztelhetünk, aki tudta, hogy országot alapítani, kormányozni és megtartani csak szilárd erkölcsi alapokon állva lehet. Tiszta erkölcsössége tükreként olvashatjuk az Imre herceghez intézett Intelmeket, melyekben az egyetemes szeretetparancs és a hit megtartásán, az elődök példájának követésén túl az alázat, az irgalmasság, a szelídség, a béketeremtés, a bölcsesség, a becsületesség és a mértékletesség erényeit tartja elengedhetetlenül szükségesnek a királyi hatalom gyakorlásához – emelte ki a szónok.

 

Beszéde után Ruzsics Ferenc az ünnepség résztvevőinek kínálta a templomban megáldott új kenyeret.

Lentiben a Szent Mihály templomban tartott szentmisével vette kezdetét az ünnepi program, majd a Templom téren Horváth László polgármester mondott ünnepi szónoklatot. Arról is beszélt, hogy amit egykor őseink felépítettek, most a mi feladatunk megóvni, ápolni és tovább gyarapítani utódaink számára, megőrizve a keresztény európai értékrendet. Ipacs Bence plébános megáldotta az új kenyeret, melyet a polgármester szegett meg.

Zalakaroson Novák Ferenc polgármester volt az ünnepi szónok, aki arra mutatott rá: napjaink legaktuálisabb kérdése, hogy a történelem ura még meddig tart meg minket, magyarokat e földön. A közelmúlt eseményei ugyanis egyre gyakrabban és egyre közvetlenebb módon éreztetik velünk, hogy milyen veszélyeknek és ellenséges indulatoknak van kitéve Európa.

Zalalövőn, a Pataka-hegyi búcsú keretében tartott megemlékezésen dr. Vándor László, a Göcsej Múzeum nyugalmazott igazgatója kiemelte: Géza ismerte fel, hogy ha nem csatlakozik az európai keresztény nemzetekhez, a magyarság bukásra lesz ítélve, akárcsak a többi pogány nemzet. Tervét fia, István hajtotta végre, vaskézzel térítette meg a nemzetet, s olyan keresztény európai államot teremtett, amelynek pillérei ezer évvel a halála után is léteznek. Dr. Vándor László szerint jó volna ugyanakkor, ha István intelmeit – melyeket fiához intézett –, többen és gyakrabban olvasnák.

Szent István nyomdokaiban járunk ma is, fogalmazott Papp Gábor, Hévíz polgármestere a városi ünnepségen.

– Az ő életművét folytatjuk akkor, amikor védjük az európai keresztény gyökereket, az ő országát építjük és az ő álmát valósítjuk meg akkor, amikor előretekintve megálmodjuk városunk jövőjét. Amikor nem akarunk se többek, se kevesebbek lenni, mint amit a Jóisten feladatul mért ránk. Fejleszteni, építeni Hévízt, hogy megállja a helyét Európa városai között, megfelelve a 21. század elvárásainak – hangsúlyozta a városvezető. Az ünnepi beszédet követően a Nagyváthy néptáncegyüttes adott műsort a Szentlélek-templom előtti téren, majd a polgármester és a képviselő-testület tagjai a megáldott és megszentelt új kenyérrel kínálták az ünneplőket.

A szlovéniai magyarság első alkalommal tartotta Szent István-napi központi ünnepségét Dobronakon, ahol Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, valamint Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára mondott beszédet. Előbbi történelmi példákkal és párhuzamokkal igyekezett alátámasztani azon állítását, miszerint mi, magyarok mindig is a saját elképzeléseink szerint igyekeztünk élni, és a saját utunkat jártuk. Cseresnyés Péter István király történelmi szerepét méltatta, mondván: trónra lépése után négy nagy feladat várt rá, a kereszténység megszilárdítása, a függetlenségünk, a nemzetállamunk megteremtése, az ország politikai egységének összekovácsolása, valamint a magyar szokások és hagyományok megőrzése a nyugati beilleszkedés közben.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában