A fiatal orvosok számára nem vonzó az alapellátásban dolgozni

Jelenleg egy háziorvosi és 2 fogorvosi praxist látnak el helyettesítéssel a városban, melyek iránt azonban egyelőre nincs nagy érdeklődés – s mindkét szakterületen többen is jelezték, hogy 1-2 éven belül szeretnének elmenni nyugdíjba. Ez a jövőre nézve nagyon aggasztó, arról nem beszélve, hogy az alapellátásban dolgozó orvosok közel fele az 56-65 éves korosztályba tartozik, illetve 14 százalékuk már betöltötte a 65. életévét. Harminc százalékuk pedig túl a nyugdíjkorhatáron gyógyít.

- A felnőtt háziorvosok esetében ennél is rosszabb a helyzet, az ő átlagéletkoruk 60,3 év – hallottuk Stimeczné dr. György Bernadette-től, a Nagykanizsai Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetőjétől. – Egy kicsit kedvezőbb a házi gyermekorvosok korfája, ott az átlagéletkor 58 év, de a legnépesebb itt is az 56-65 év közötti korosztály, az orvosok 60 százaléka tartozik ebbe. A fogorvosok vannak a legjobb helyzetben (most még), ott a legnagyobb csoport a 36-55 éveseké és egy orvos a 25-35 éves korosztályba tartozik. Tehát a fogászati alapellátásba sikerült már pályakezdő fiatalokat bevonni az elmúlt években, azonban a felnőtt és a gyermek háziorvoslásban évek óta nem jelentkezett friss diplomás kolléga. Ugyanakkor sajnos, úgy látjuk, a fogorvosi alapellátásban is hasonló tendenciával kell szembenéznünk a következő években, ugyanis a praxisfinanszírozás nem képes követni az alapanyagok drágulásának mértékét. Ha egy fogorvos tisztes bérhez szeretne jutni, akkor ahhoz igencsak nagy számú beteget kell ellátnia. Ezért aztán a fiatal kollégák szívesebben választják a magánpraxist.

Stimeczné dr. György Bernadette azt mondta: legrosszabb esetben helyettesítéssel úgy-ahogy kezelhető az orvoshiány, de hosszú távon ez nem jó megoldás. Nem csak azért, mert a még a praxisokban dolgozó kollégák leterheltsége tovább nő, hanem azért is, mert tudományos kutatások igazolják: azokban a körzetekben, ahol nincs állandó háziorvos, nő a krónikus megbetegedések száma. A másik lehetőség a helyzet kezelésére a körzetek összevonása, ami kis kártyaszám esetén könnyebben kivitelezhető, de nagy betegszámnál már nehézségekbe ütközik. S nem utolsósorban: ellenkezik a betegek szabad orvosválasztási jogával.

- Hangsúlyozom, az alapellátásban is tapasztalható orvoshiány nem kanizsai jelenség, sajnos, országosan ugyanez a tendencia – jelentette ki az intézményvezető. – Tavalyi felmérés szerint 5 éven belül 800 háziorvos megy nyugdíjba, miközben évente csupán 40-50 új szakember lép a rendszerbe. Habár országosan ma már mérséklődött az elvándorlás, továbbra is gondot okoz az ágazaton belüli migráció, az, hogy az orvosok jelentős hányada csak és kizárólag a magánszektorban hajlandó dolgozni.

Az alapellátásban dolgozó, de már nyugdíjas korú orvosok egyike a 70 esztendős dr. Hámori Zsolt háziorvos, aki május óta abban a praxisban helyettesít Kiskanizsán, amiből kollégája, a már szintén nyugdíjasként több éven át tovább dolgozó dr. Dénes András akkor vonult ténylegesen is nyugalomba. A praxist eladni fiatal szakembernek nem sikerült.

- Hogy miért dolgoznak nyugdíj mellett is a kollégák? – kérdezett vissza dr. Hámori Zsolt. – Biztosan sokan részben elhivatásból, de az is szerepet játszik benne, hogy a praxisokat nem tudják értékesíteni. Jobb helyeken, nagyobb városokban egy-egy praxis ára ugyanis 10 millió forint körüli – ennyit ér a praxisba tartozó betegekről az évek, évtizedek alatt felhalmozódott információ, adathalmaz, tudás. Nagyon nehéz találni olyan fiatal, pályakezdő orvost, aki ekkora összeget invesztálna az indulásba, sok esetben akkor sem, ha a rendelkezésére áll a pénz. Másrészt itt nagy a felelősség, hiszen a háziorvosnak egyedül kell döntenie, nincs főnöke, akitől tanácsot kérhetne – márpedig gyakran létfontosságú, hogyan dönt a beteg sorsáról az az orvos, akivel először találkozik, ez pedig általában mi vagyunk. S van még két ok: a háziorvosi pálya nem kínál olyan perspektívát, mint egy kórházi munkakör, itt nincs életpályamodell. Ha pedig egy vállalkozóként dolgozó háziorvos „leteszi a lantot”, akkor átlagosan 140 ezer forint nyugdíjra számíthat, ami lássuk be, nem túl sok. Nem kell csodálkozni azon, hogy ez nem vonzó a fiatalok számára.

Az országos folyamatokkal egyezően

A dél-zalai városban előforduló betegségek gyakorisági sorrendje nem tér el jelentősen az országos adatoktól. Az összes betegség 56 százalékát az 5 leggyakoribb betegség teszi ki, ezek: a magas vérnyomás, a zsíranyagcsere betegségei, ízületi elváltozások, a cukorbetegség, s az agyi vérkeringéssel kapcsolatos problémák. Viszont az utóbbi években jelentősen nőtt a pajzsmirigy betegségek, ízületi elváltozások, köszvény előfordulási gyakorisága, közepes mértékű növekedés tapasztalható a vérképzőszervi betegségek, a veseelégtelenség és a vashiányos vérszegénység esetében, illetve enyhén nőtt a zsír-anyagcsere rendellenesség és az agyi vérkeringéssel összefüggő esetek száma.