Ezt soha nem lehet elfelejteni, nincs rá gyógyír (galéria, videó)

Az Országgyűlés döntése június 4-ét 15 éve a Nemzeti Összetartozás Napja emlékezéssé avatta, ezen a napon országszerte felidézik a békediktátum okozta tragédiát, amely a magyarságot sújtotta. Zalaegerszegen a Bajcsy-Zsilinszky téren összegyűlt emlékezők Gubinecz Ákos Junior Prima díjas népzenész előadásában felhangzó dal után hallgathatták meg az 1920 óta országhatárokkal elválasztott magyarság összetartozásának el nem múló igényét is felidéző beszédet, melyet Bali Zoltán, Zalaegerszeg alpolgármestere mondott el.

A szónok az  öt éve avatott zalaegerszegi Országzászló előtt Sajó Sándor ipolysági költő szavaival indította a történtek történelmi okait is boncolgató beszédét. A területi veszteség mellett a tetemes jóvátétel, a hadsereg leépítése, az ipari centrumok határon túlra kerülése és a közlekedési hálózat megcsonkítása is romba döntötte a magyar gazdaságot és társadalmat, mondta Bali Zoltán, hozzátéve, a történelmi tényeket mindig a hozzájuk vezető folyamatok vizsgálatával érthetjük meg. Az első világháború végét a Kelet-Közép-Európa nemzeteinek megosztottsága  jellemezte, melyet a nagyhatalmak saját geopolitikai érdekeik szerint használhattak ki. A középhatalmi státuszból, erőforrásaitól megfosztott kisállammá zsugorodott Magyarország a nagyhatalmi szempontokat nem volt képes ellensúlyozni. A nemzetállamok fejlődésének igénye, a belső társadalmi feszültségek fel nem ismerése, a külső geopolitikai viszonyok értelmezésének hibái együttesen vezettek a tragikus végkifejlethez, mondta Bali Zoltán. 

Nemzeti Összetartozás Napja – testvérvárosok  kapcsolnak össze újra

A megmaradt Magyarországon Trianon után köztereken elhelyezett emlékművek emlékeztettek a nemzeti tragédiára. Zalaegerszeg a jelenben virágzó Kárpát-medencei testvérvárosi kapcsolatok ápolásával teremt hidat az elszakított területeken élők és az anyaországiak között, a vállalt küldetés a személyes emberi és tartós kapcsolatok révén egyesíti újra a magyarokat. 

A megemlékezésen az önkormányzat, a megyei közgyűlés, a kormányhivatal képviselői, valamint a zalaegerszegi társadalmi szervezetek és városlakók koszorúkat helyeztek el az Országzászló talapzatán.