Fúrt kutak bejelentése: szigorúbb lesz a rendszer, mutatjuk, mit jelent ez

A múlt év január 1-jétől egységes szabályozás lépett életbe a kerti fúrt kutak létesítésére. Aki nem tartja be a fúrt kutakra vonatkozó új szabályokat, súlyos büntetésre számíthat. A változás lényege, hogy az engedélyezési folyamatok – így például a mezőgazdasági kutak létesítése, üzemeltetése és megszüntetése – az öntözési igazgatási szerv, valamint az agrárminiszter hatáskörébe kerülnek. Emellett meghatározásra kerülnek azok a szakhatóságok is, amelyek részt vesznek az engedélyezési eljárásban - írja a baon.hu.

Mi lesz a sorsuk a házi fúrt kutaknak?

A háztartási, kerti locsolásra vagy állatok itatására használt fúrt kutakat nem érinti a változás. Akik viszont mélyfúrású kutat szeretnének létesíteni vagy már működtetnek, különösen, ha ipari célból történik a vízhasználat, azokra komoly engedélyezési folyamat vár, és a vonatkozó jogszabályok szigorúbbak.

A legfontosabb tudnivalók: 

• A háztartási célú, sekély (50 méternél nem mélyebb) kutakat nem érinti az új szabályozás.
• Nem szükséges vízóra vagy új engedély, ha a kút kerti locsolásra vagy állatok itatására szolgál.
• Csak a mélyfúrású, ipari célú kutakra vonatkoznak a szigorúbb engedélyezési szabályok.
• Az engedélyezési eljárások rendszere átalakul, és új minisztériumi feladatmegosztás lép életbe.

Tehát aki kerti locsolásra vagy kisebb gazdasági célra használ kutat, továbbra is nyugodtan folytathatja tevékenységét. Az új rendszer a mezőgazdasági vízhasználat átláthatóbb, hatékonyabb szabályozását célozza. 

A vadásztársaságok is bajban lehetnek?

A delmagyar.hu arra is kitért cikkében, hogy a rendelettervezet a vadásztársaságokat is érinti. A vadon élő állatok itatására szolgáló kutak – különösen, ha nem a társaság, hanem a földtulajdonos birtokán találhatók – az új szabályozás értelmében engedélykötelessé válnak. 

Mi a helyzet Zalában?

Zalai vadásztársaságoknál is érdeklődtünk a rájuk vonatkozó szabályozók miatt. Góber Zoltán, a Nagykanizsai Erdőgazdasági Dolgozók Vadásztársaságának elnöke kérdésünkre elmondta, hogy tisztában vannak a szabályozással, ám a zalai, dél-zalai társaságokat ez nem érinti, hiszen a megyében nem jellemző a vízhiány, ezért – véleménye szerint – nincs is olyan vadászatra jogosult szervezet, mely fúrt kúttal rendelkezne. Elmondta, hogy a zalai erdőkben van annyi természetes vízforrás, hogy nincs szükség kútfúrásra, ellenben az Alföldön, ahol az aszályveszély is nagyobb, szükség van a kutakra. 

Az elmondottakat erősítette meg Győrvári Attila vármegyei fővadász, az Országos Magyar Vadászkamara Zala Vármegyei Területi Szervezetének titkára is, mint mondta: Zalában az erdők erdei tele vannak szabad vízforrásokkal, a vadon élő állatok itatására ezért nem szükség kutakat fúrni. Azonban ha tartósan aszály lenne a megyében, akkor az erdei állatok itatásának kérdését is kezelni kellene.