Milyen lehet az egész életünket kerekesszékben tölteni?

Minderről az egyik szervező, a Mozgáskorlátozottak Nagykanizsa és Vidéke Egyesületének elnöke, Kardos Ferenc beszélt hírportálunknak. Mint mondta: a Vakok és Gyengénlátók Zala Megyei Egyesületével együtt azért rendezték meg a FÉNY napot, hogy egyrészt a különböző fogyatékkal élők is megismerhessék egymást, ugyanakkor a sorsukat, élethelyzeteiket mások számára is bemutathassák. A letenyei FÉNY Napnak a Madárvilág Ökocentrum épülete adott helyet, ahol a szervezők mellett Vida László letenyei polgármester is köszöntötte a résztvevőket. A program során lehetőség nyílt az ismerkedésre, eszmecserére, a közös teendők megvitatására, de a szórakozásra, kikapcsolódásra is. 

Kit tekintünk fogyatékkal élőnek?

- Fogyatékkal élő személynek tekintjük azokat is, akik olyan betegségekben szenvednek, amelyek életviteli problémákat okoznak számukra, tehát a különböző immunbetegséggel küzdők is ide tartoznak – mondta Kardos Ferenc. – Ha ezt vesszük alapul, akkor a magyar társadalomban országosan körülbelül egymillió fő a fogyatékkal élő, azaz az ország lakosságának mintegy tíz százaléka. A látható fogyatékkal élő ennél kevesebb, hiszen az autizmusnak, a cukorbetegség egyes változatainak, bizonyos pszichikai betegségeknek nincsenek külső de a például a végtaghiány sem érzékelhető minden esetben a külső szemlélő számára. Ami a szűkebb régiónkat illeti, a mintegy 75 fős Dél-Zalában körülbelül 4-5 ezer fő él fogyatékkal. Ebből a mintegy 5-600 fő a mozgáskorlátozottak száma. 

Közvetlenebb kapcsolat a városvezetéssel

Kardos Ferenc beszélt arról is, hogy az általa vezetett egyesületnek hat csoportja működik, a nagykanizsai mellett Beleznán, Szentliszlón, Murakeresztúron, Zalakaroson és Letenyén. A mostani FÉNY Napot azért tartották Letenyén, mert egyrészt itt régen volt nyilvános rendezvényük, másrészt az utóbbi időben ebben a városban pozitív változások történtek, aktívabbá vált a közösség, illetve azzal, hogy a csoportvezető, Bedőcs Attila önkormányzati képviselő, s alpolgármester is lett, a városi önkormányzattal is közvetlenebbé vált a kapcsolatuk. 

- A nyílt napok egyik célja éppen az, hogy az önkormányzatokkal, hivatalos szervek képviselőivel folytassunk eszmecserét, hiszen kölcsönösen tudjuk segíteni egymás munkáját – folytatta az egyesületi elnök. – Letenye vezetése nyitott az együttműködésre, ezt örömmel tapasztaljuk. Több konkrét programról egyeztettünk, így arról is, hogy az önkormányzatok segítségével elmegyünk az iskolákba érzékenyítő napokat tartani, hogy a diákok közvetlenül is találkozzanak fogyatékkal élőkkel.

Formálni kell a társadalom szemléletét

Kardos Ferenc erre azért van szükség, mert a magyar társadalom szemléletének formálásában van még bőven teendő. Igen nagy számban vannak ugyanis olyanok, akik 

• nem elég türelmesek vagy megértőek, de legalábbis 
• közömbösek a fogyatékkal élők iránt. Ez elsősorban ott érhető tetten, ahol nem találkoznak személyesen fogyatékkal élővel. Az elnök szerint az is probléma, hogy a fogyatékkal élő kifejezést sokan az értelmi fogyatékossággal azonosítják, illetve ezeket a honfitársainkat nem tekintik teljes értékű embertársaiknak. Ezért is tartják szükségesnek az érzékenyítő programok megvalósítását, a letenyei FÉNY Napra például elhoztak egy kerekesszéket, hogy abba beleülve bárki átélje a súlyos mozgáskorlátozottak helyzetét, s ugyanezt szeretnék az általános iskolások számára is megmutatni. 

A teljes körű akadálymentesítés sosem valósul meg

A nyílt nap egyéb problémákra, nehézségekre is felhívja a figyelmet. Farkas Ferenc elmondta: bár az elmúlt évtizedekben számos eredményt értek el az akadálymentesítés terén, ám ez sosem lehet teljes körű, hiszen mindig adódnak új helyzetek, s merülnek fel új problémák. A szomszédos Ukrajnában háború zajlik, aminek következtében jelentősen megnő a végtagjukat vesztett személyek száma, ez például új kihívás elő állítja az ottani társadalmat. Az érdekvédelmi szervezetnek ezért az az álláspontja, hogy az akadálymentesítést úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legtöbb fogyatékkal élő helyzetén javítson. Az egyesület elnök szerint hiba lenne az önkormányzatokat, állami szervezeteket az adott szituációk ismerete nélkül olyan nyomás alá helyezni, hogy minden esetben maradéktalanul valósítsák meg az akadálymentesítést. Példát is említett, mint mondta: vannak olyan épített örökséghez tartozó értékeink, ahol fizikai képtelenség lenne felvonót vagy rámpát kialakítani, ezeken a helyeken nem is várják el. Inkább azt tartaná fontosnak, hogy hatékonyan és észszerűen költsék el az akadálymentesítésre rendelkezésre álló összegeket.