2025.05.19. 13:07
Mi lesz azokkal, akiknél hiányzik a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő?
Az öregségi teljes nyugdíj megállapításához legalább húsz év szolgálati idő megszerzésére van szükség. Milyen támogatásban részesülhet az, aki nem szerezte meg ezt? Ebben az esetben lehet megoldás az öregségi résznyugdíj, de ennek igénybe vételéhez is kell legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezni.
A teol.hu foglalkozott azzal, hogy az öregségi résznyugdíj milyen esetekben vehető igénybe.
Fotó: Bruzák Noémi / Forrás: MTI
Mi lesz azokkal, akiknek hiányzik a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő?
Az öregségi résznyugdíj igénylésének feltételeit az ado.hu összegezte. Eszerint akik még a korhatár betöltése előtt tudják, hogy nem lesz meg a törvényben rögzített 20 évük, társadalmi szerződéssel is vásárolhatnak jogosultságot, de azoknak is van lehetőségük az öregségi nyugdíj egy bizonyos fajtáját igényelni, akik erről lekéstek. A jelenlegi szabályozás szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel. Öregségi résznyugdíjra pedig az jogosult, aki betöltötte a jelenleg 65 éves öregségi nyugdíjkorhatárt, emellett legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik. Mindkét nyugellátás igénybe vehető a biztosítási jogviszony fenntartása mellett is.
Fontos tudni – írja az ado.hu -, hogy az öregségi résznyugdíj kizárólag a szolgálati idő rövidsége esetén nyújt megoldást, a nyugdíjkorhatárhoz képest alacsonyabb életkor esetén nem. A korhatár betöltése előtt csak egy nyugdíjba vonulási lehetőség van: a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe.
Jelenleg az öregségi nyugdíjkorhatár
- aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
- aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
- aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.
2025-ben az 1960-ban születettek töltik be nyugdíjkorhatárukat a 65. születésnapjukon.
Mikor célszerű kérni az öregségi résznyugdíjat? Nem mindegy, hogy mennyi az annyi
Egy általunk megkérdezett témában jártak szakértő azt javasolja, hogy ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nem áll fenn olyan ok, amely miatt feltétlenül igénybe kellene venni a nyugdíjat, célszerű megfontolni, hogy mikortól kérjük az ellátást. A nyugdíjkorhatár betöltésekor még csak öregségi résznyugdíjra jogosult személy esetében az azonnali nyugdíjba vonulás helyett az igénylés elhalasztása és a munka folytatása az előnyösebb megoldás, hiszen így további szolgálati idő szerezhető, és elérhető a teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év. Ugyanis a nyugdíj összege függ a szolgálati idő hosszától. A résznyugdíjhoz minimálisan szükséges tizenöt év szolgálati idő esetén a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 43 százaléka lesz a nyugdíj összege, a „felső határ”, tizenkilenc év szolgálati idő esetén pedig 51 százaléka, a növekedés szolgálati idő évenként 2-2 százalék.
Vonatkozik-e a résznyugdíjra az évi emelés?
Az öregségi teljes- és résznyugdíj közötti a nyugdíj összegéhez kötődő különbségeken túl nincs további eltérés. Mindkét nyugellátást azonosan megilleti a nyugdíjak évenkénti rendszeres emelése, a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultság, vagy a különböző nyugdíjas kedvezmények. Egyformák esetükben az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetésére vonatkozó szabályok is.
A nyugellátás megállapítására nem hivatalból kerül sor, az arra irányuló eljárást az ügyfélnek kell kezdeményeznie. A kérelmet írásban, kizárólag az erre a célra rendszeresített nyomtatvány (igénybejelentő-lap) kitöltésével, illetve elektronikus úton is előterjesztheti.
