Merre indulnál, ha elküldenek Anyádvalogába? Nem viccelünk, tényleg létezett ez a zalai falu!

A pikáns elnevezésre a 20. században élt magyar történész és középkorkutató, Engel Pál tanulmánya alapján figyeltünk fel. Az Országos Széchenyi Könyvtár kézirattárában elérhető dokumentum szerint Anyádvaloga a kanizsai uradalomhoz tartozó település volt. A történész szerző bizonyítékot is csatol állításához: a nagykanizsai váruradalom 1493. évi birtokösszeírását, amelyben az említett település a latin írásmód szerint mint „Anyadwaloga” szerepel.

Anyádvaloga említése a magyar történészek tanulmányaiban 

Kicsit mélyebben utánaásva a történetnek, Anyádvaloga településről nemcsak Engel Pál hivatkozott írásában, hanem más középkorral foglalkozó kutatók munkáiban, illetve különböző helytörténeti írásokban – így a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár által működtetett internetes adatbázisban – is találkozhatunk. Ez további megerősítést jelent abban, hogy nem tréfáról vagy trollkodásról van szó, hanem valós tényekről beszélhetünk..

Hol lehetett Anyádvaloga?

A tanulmányok és helytörténeti írások alapján teljesen egyértelmű, hogy Anyadwaloga egy történelmi magyar településnév, s egy olyan zalai falut jelölt, amely feltételezhetően a mai Bajcsa határában lehetett. Miután első írásos említése a már hivatkozott 1493. évi birtokösszeírásban szerepel, így feltételezhető, hogy a XV. század előtt létrejöhetett. A névadásról egy másik történész, E. Kovács Péter közölt feltételezést a Hétköznapi élet Mátyás király udvarában című könyvében. Szerinte ezt a nevet a magyar trónon Luxemburgi Zsigmondot követő, ám csak rövid ideig uralkodó Albert halála után kialakult viszálykodás szülhette. Albert halála után ugyanis két pártra szakadt az ország. A főurak egy része azt szerette volna, ha az elhunyt uralkodó, aki amúgy az első Habsburg-házból származó királyunk volt, még meg sem született utóda – a későbbi V. (Utószülött) László – kerül a trónra, míg mások a lengyel Ulászló fején szerették volna a koronát látni. A budai országgyűlés végül utóbbit választotta magyar királlyá. E Kovács Péter úgy véli, az Anyádvaloga nevet a zalai településnek az Ulászló-párti Kanizsai Imre adhatta, hogy ezzel is bosszantsa családja azon tagjait, akik Habsburg Lászlót pártolták. A névadás magyarázataként azt is megjegyzi, hogy a Kanizsai család egyik tagja, Garai Dorottya igencsak termetes fertállyal rendelkezett.

A legbeszédesebb magyar településnév?

Hogy ebből mi igaz, s mi sem, azt nem tudhatjuk, az mindenesetre tény, hogy Anyádvaloga valóban létező település volt. A falut másutt Venéceként is említik, ezért az is elképzelhető, hogy a „csúfnév” csak rövid ideig maradt fenn a köztudatban. Így vagy úgy, de a történészek emlékezetében ma úgy él, mint az egyik legbeszédesebb magyar településnév.