Több tucat robbanószert találtak Zalaegerszeg határában – így zajlott a halálos múlt felszámolása (galéria)

A 74-es főút zalaegerszegi területen végzett vizsgálatokról, a mentesítésről folyamatosan beszámolt a Zalai Hírlap.

Robbanószerek, aknakeresés, életveszély a 74-es főúton

„A főközlekedési út elkerülő szakaszának nyomvonalát kutató Presidente Kft. szakemberei tegnap újabb veszélyes robbanószerekre bukkantak. Amint azt Fehér Kálmán ágazatvezető érdeklődésünkre megerősítette, a közvetlen életveszély miatt változatlanul nem „látogatható” a munkaterület. Tegnap délelőtt egy egerszegi nyugdíjas – aki pályamunkásként ténykedett 1947-ben az egerszegi vasútállomás környékének mentesítő munkálataiban – szerkesztőségünknek elmondta, hogy tíznél több vagonnyi lőszer helyszínére emlékszik a mai szennyvíztisztító környékén. Természetesen „összehoztuk” a műszaki mentesítésen dolgozó stábbal.” (Zalai Hírlap, 2000. február 19.)

„A 74-es főút nekeresdi elágazójától nagyszerűen rálátni a leendő elkerülő szakasz nyomvonalán kiirtott építési területre. Annak tudatában, hogy most aknakeresésre specializálódott műszeres csapat dolgozik a terepen, a gazdag leletanyag ismeretében kész csoda, hogy eddig nem történt szerencsétlenség. (…) – Ez alatt a rövid idő alatt a vasútvonal mindkét oldalán 45-50 méteres körzetben második világháborús eseményekben használt éles robbanótesteket találtunk. Emiatt életveszélyes munkaterületnek nyilvánítjuk a teljes 2,5 kilométeres építési szakaszt, s amíg a tűzszerészek nem végeznek a megsemmisítéssel, nem szabad másnak az őrzött területre lépnie – nyilatkozott Fehér Kálmán.” (Zalai Hírlap, 2000. február 18.)

„Szóval a „leletekről”: vasárnap délig 45 darab, 82-155 milliméteres robbanótestet ástak ki, és vagy 60 darabra tehető a gyalogsági lőszer. – Volt, illetve van is a birtokunkban közel száz, számunkra ismeretlen éles, vagy súlyából ítélve gyakorló valami, ezt majd a tűzszerészekkel beazonosítjuk. Puskagránát, netán botlódrótos aknajelző? Nem tudjuk – mondta Fehér Kálmán.” (Zalai Hírlap, 2000. február 21.)

2000. február 24-én érkeztek meg Zalaegerszegre a Magyar Honvédség hivatásos tűzszerészei. „Szalai Attila főtörzsőrmester, miután főnöke egyetértését adta a média-kapcsolatok „gyakorlására”, készségesen beszélt a megsemmisítés cseppet sem veszélytelen részleteiről. – Itt most két német kumulatív puskagránátot helyben megsemmisítünk, mert a mi szabályzatunk szerint ezt nem szabad szállítani. A többi robbanótestet pedig a kijelölt helyen egy erre a célra ásott gödörben tesszük ártalmatlanná – mondta a mindössze 28 éves főtörzsőrmester, pihenésképpen kigombolva a golyóálló mellényt, levéve a páncélsisakot. Aztán a menetrend felborult, mert a kanalas kotró talajvizet fogott, azaz elindult a menet száraz robbantási helyet keresni a ságodi lőtéren. Időközben zárták a területet, elhangzott a „Vigyázat! Robbantás!” figyelmeztetés, és egy nagyobb dörej igazolta, hogy a múlt emléke itt nem pusztíthat többé.” (Zalai Hírlap, 2000. február 25.)