Dollármilliókat költenek a háborúra naponta, miközben sokan a békét várják

A Falusi Akadémia nyitóelőadása aktuális világ- és gazdaságpolitikai kérdéseket feszeget majd. Előzetesen felkértük prof. dr. Resperger István ezredest, hogy kedvcsinálóképpen beszéljen arról, milyen érdekességekről, összefüggésekről szól majd. Az előadás középpontjában a három éve zajló orosz-ukrán háború áll, ám kitekintést kaphatnak a hallgatók a távol- és közel-keleti hadszínterek, forrongások történéseire is. Az ezredes döbbenetes számokról, veszteségekről számol be. Számunkra talán felfoghatatlan, de naponta mintegy 250-350 millió dollárba kerül a háború mindkét, azaz az ukrán és orosz félnek. A nemzetbiztonsági szakértő szívesen válaszol majd a kérdésekre is. 

Resperger István azt is elmondja, félnünk kell-e Magyarországon

- A közönség láthatja majd, hogy a lőszerektől a rakétákig mibe kerül ez a szomorú „játék”, valamint átnézzük a lehetséges, Ukrajna számára fontos forgatókönyveket, így többek között azt, milyen békefenntartó csapatok mehetnek oda, mi lesz azok feladata – tájékoztatott prof. dr. Resperger István. - Nem mindegy Ukrajnának, mekkora pénzügyi támogatást kap majd az Amerikai Egyesült Államoktól. Az USA idén például 12 milliárd dollárral segítette Izrael harcát a terrorizmus elleni küzdelemben. Fontos kérdés az is, milyen lőszerek, fegyverek kerülhettek ki Ukrajnából illegális úton, akár terroristákhoz. A magyaroknak pedig talán a legfontosabb, hogy Kárpátalján az ottani magyarok miként fognak élni, milyen békét remélhetnek, kisajátítják-e a földjeiket vagy meg kell-e védeniük például egy polgárháborús helyzet miatt. Úgy vélem, magyarként nem kell aggódnunk, tőlünk hála Istennek messze van a front. Sem az orosz, sem az ukrán haderő nem képes már nagyobb területszerzésre. Úgy vélem, ez a konfliktus befagy, befejeződhetnek a harcok idővel. A kérdés, hogy a békefenntartók hogyan jutnak be az országba, főleg úgy, hogy az oroszok nem támogatják a brit és franca jelenlétet. Ez elég egyértelmű eszkalációs helyzet, kérdés az is, hogy Amerika mit lép erre.

Az ezredes kérdésünkre elmondta, a magyar egyházak, a humanitárius szervezetek folyamatosan segítik a kiszolgáltatottakat, próbálják enyhíteni a feszültséget. Politikánk visszafogott, miközben határozottan kiállunk a magyar kisebbségekért, nemzeti jogaikért. Resperger István a Közel- és Távol-Keleten folyó harcokról annyit még elárult, a gázai övezetet elszigetelte Izrael, mind Szíria, mind Libanon irányába megtette a biztonsági lépéseket. A nagy kérdés, mire készül az USA Iránnal kapcsolatban, s az esetleges támadásra miként reagálnak az irániak. Ezek mindenképp meghatározzák az elkövetkező hónapokat, felelte az egyetemi professzor.