Kukoricázott velünk az országgyűlési képviselő (galéria, videó)

A kukoricavetés persze nem volt mindig olyan egyszerű, mint ma: a 2007-es Fendt 716-os traktor nyergébe pattanva Vigh György Szilvér a Pacsa-Felsőrajk közötti 8 hektáros területen körülbelül 3-4 óra alatt elvet hektáronként 72 000 csávázott kukorica-vetőmagot, 60-70 centiméteres sor-, 18 centiméteres tőtávolságban. 

Hajdanán kézzel, vagy állat vontatta eszközökkel napokig is tarthatott ugyanez. A hagyományos és a korszerű technika azonban szerdán egy kis ideig együtt működött Felsőrajk határában. Vigh László országgyűlési képviselő ugyanis a bátyja és az unokaöccse területén mutatta meg a kézi vetés fortélyait, miközben mögötte serényen dolgozott a Rendt, pilótafülkéjében Vigh György Szilvérrel.

- A földnek legalább 8 Celsius-fokosnak kell lennie, hogy a mag ideális körülmények közé kerüljön - mondta a zalai szenátor, miközben a bátyja, Vigh György a matuzsálemi kort megért vékába öntötte a csávázott vetőmagot. - Gyerekkorunkban a csávázásra még nem volt szükség, de a kártevők, rágcsálók és a madarak miatt már muszáj, mert az távol tartja a magszedő állatokat. Igaz, a vaddisznókat például  nem zavarja, ezért látható a termőterület és a közút között a villanypásztor, hogy lehetőleg ne ide járjanak reggelizni.

Vigh László a gyerekkorában megszokott gyakorlott mozdulatokkal húzta a kapával a sort, potyogtatta a kukorica-vetőmagot, majd gereblye segítségével takarta be. A nagyüzemi termeléshez e mellé csatlakozik a műtrágyázás. A traktor hat tárolóedényzetből egyszerre hat sort vet, gyakran egy időben elvégzi a növényvédelmet is. 

Kukoricavetés családi gazdaságban

A család búzát, árpát, zabot és repcét is termel,  a termés felvásárlását kereskedőkön keresztül bonyolítja le. Vigh György, aki ugyan már átadta a fiának a gazdálkodás irányítását, azért a jó gazda szemével figyeli a munkálatokat. Talán az annak idején a zalaegerszegi Kinizsi szakközépiskolában szakmát tanult Vigh György Szilvér is továbbadhatja tudását, hiszen három gyermeke figyelheti közelről az édesapa munkálkodását.

- A mezőgazdaságban soha semmi nem biztos, nagy a kitettség, az időjárás gyakran okoz gondokat. Szerencsére ma reggel volt egy kis eső, ami nagyon kellett a földnek, mielőtt elindultam rajta vetni - mondta Gyurka, hozzátéve, a földművelést csak az válassza, aki nemcsak a bevételt tartja szem előtt, hanem az erős munka ősi szépségét is megérzi. 

Amihez hozzátartozik az is, hogy a kukoricaföld szélén délben húsvéti omlós sonkával, foszlós fehér kenyérrel, piros kannából öntött hűs vízzel kínálják az embert. 

Figyelem, a romantika csak látszólagos, a munka nagyon is komoly.