2025.04.18. 19:25
A nagypéntek misztériuma – ezért járjuk végig a keresztutat (galéria, videó)
Jézus Krisztus értünk vállalt szenvedéseire és kereszthalálára emlékeztek azok a hívek, akik részt vettek a zalalövői Szent László király és a salomvári Szent János apostol plébániák, illetve a Szent Család Cursillos Csoport közös nagypénteki rendezvényén. A Salomvártól a zalalövői plébániatemplomig tartó keresztút során több száz hívő tartott Páli Zoltán atyával.
A keresztúthoz nemcsak helyi és környékbeli hívek csatlakoztak, de érkeztek többek között Zalaegerszegről, Lentiből, Nováról, valamint Becsehelyről is. Az útközben található kereszteknél megálltak, hogy felidézzék a 14 stációt, azaz Jézus szenvedéstörténetét. A program délelőtt kilenc órakor kezdődött, s 13 óra körül ért véget.
Fotó: Gyuricza Ferenc
Ez már a második alkalom
– Ez már a második alkalom, hogy a két plébánia, valamint a Szent Család Cursillos Csoport összefogásával megszerveztük a keresztutat – mondta Páli Zoltán plébános. – Nagypéntek van, ilyenkor a mi Urunk, Jézus Krisztus értünk vállalt szenvedéseire és kereszthalálára emlékezünk. A keresztút során felidézzük a 14 stációt, azaz Jézus keresztútjának 14 állomását, amely Pilátus udvarától a városon keresztül a Golgota hegyére vezetett, ahol megfeszítették őt.
A keresztút stációi
Páli Zoltán hozzátette: a keresztút során Jézus három alkalommal esett el, ezeket mind nehezebb felállás követte. Szimbolikus jelentésük is van ezeknek az eleséseknek, azt üzenik számunkra, hogy a mi életünkben is előfordulnak elesések, megbotlások, buktatók, amelyekből – ha nehezen is –, de mindig van felállási lehetőőség.
Nagypénteki kersztút Salomvárról Zalalövőre
Fotók: Gyuricza FerencA kereszt, mint megváltásunk eszköze
A zalalövői plébános kérdésünkre azt is elmondta, a korpuszt, azaz Jézus megfeszített testét a hagyományok miatt takarják le a kereszten. Ez még a távoli múltba vezet vissza, amikor a feszületeket nemes anyagból, gyakran ékkövekkel díszítve készítették. Azért, hogy húsvétkor a figyelem ne a külcsínre, hanem magára a keresztre fókuszáljon, nagyböjt ötödik vasárnapján – amit fekete vasárnapnak is neveznek – letakarták a keresztet, s csak annak alapja látszódott a lepleken keresztül. Ma már nem jellemzőek ezek a nagyon díszes keresztek, de a hagyomány megmaradt. A hívők figyelmét ilyenkor a keresztre, mint a megváltásunk eszközére irányítják, s a korpuszt a nagypénteki szertartás során leplezik le. Páli Zoltán még egy szimbolikus mozzanatra hívta fel a figyelmet, mint mondotta: húsvétkor a tabernákulum kinyitott ajtajával azt jelzik, hogy Jézus nincs a sírban, hiszen feltámadt.
A hit, mint fogalom, nemcsak vallási értelemben létezik. Emberi létünk egyik alapja, amely messze túlmutat azon, hogy elfogadjuk bármilyen dolog, eszme vagy adott esetben egy, de akár több személy létezésének valóságtartalmát. A hit lényege, hogy amire nem tudunk egzakt módon magyarázatot adni, azt is elfogadjuk, nem kételkedünk valóságtartalmában. Legyen az a világegyetem végtelenségébe vetett hit, vagy egy felsőbbrendű lény elfogadása. A hit tulajdonképpen belső azonosulást, vagyis az említett(ek) teljes körű befogadását jelenti. A hitünk kifejezésének számos eszköze létezik, a katolikus egyház pedig élen jár a hit felmutatásában, vagyis a szakrális jelleget hordozó liturgikus eseményekben. Miután a húsvét a keresztény egyház, s ezáltal a katolikusok legnagyobb ünnepe is, így az különösen alkalmas arra, hogy lehetőséget kínáljon a hívek számára hitük megélésére, kifejezésére.
