Komfortos otthont biztosítottak a hazatérők számára

A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány vezetője, dr. Klein Ákos ökológus beszámolója szerint a közelmúltban megtartott közösségi munkában összesen 22 személy vett részt. A növényzet által teljesen benőtt partfalat kézi munkával újították fel, így az már újra alkalmassá vált a gyurgyalagok költésére.

22 önkéntes személy

- A gyurgyalag fokozottan védett madár, telepesen költ meredek homokfalakban, mélyre vágódott utak partfalaiban – magyarázta dr. Klein Ákos. – Ezeket az élőhelyeket a becserjésedés tudja alkalmatlanná tenni a gyurgyalag számára. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület zalai helyi csoportja, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány együttműködésével 22 önkéntes személy ragyogó időben néhány óra alatt újra alkalmassá tette a felhagyott homoknyerő helyet arra, hogy ezek a madarak ott költőhelyet találjanak maguknak.

A gyurgyalag életmódja

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület leírása szerint a gyurgyalag hazai állománya mintegy 15-25 ezer párra tehető. Költöző madár, egyike azon fajoknak, amelyek a legkésőbb térnek vissza hazánk területére, s viszonylag rövid ideig tartózkodnak itt. A téli szállásukról általában május első harmadában érkeznek meg, ősszel viszont már nagyon korán, akár augusztus második felében is megkezdik vonulásukat. A telet Kelet- és Dél-Afrikában, többnyire az Egyenlítőtől délre eső területeken, illetve a Kongó-medencében töltik. Mielőtt útnak indulnának, gyakran látványos, nagy csapatokba verődnek össze. 

A fészekalj 6-7 tojásból áll

A gyurgyalag teljes állományának hozzávetőlegesen fele költ Európában, többek közt hazánkban. A fészkelő- és költőhelyeik rendkívül jellegzetesek, partfalba fúrnak üreget, de ritkán az is előfordul, hogy rövid füves területen földbe vájt lyukakat foglalnak el. A költőüreg valójában egy 100-200 centiméter hosszúságú folyosó, amelynek végén kiszélesedés található. A fészekalj hat-hét tojásból áll. A madár a tojásait 1-5 naponként rakja le, ám kotlását már a fészekalj teljessé válása előtt megkezdi, ezért a fiókák eltérő fejlettségűek, s ennek megfelelően nem egyszerre repülnek ki. A kotlási idő 20-22 nap, míg a fiókák körülbelül 30 nap alatt érik el röpképességüket. A kotlásban és a fiókák táplálásában mindkét szülő részt vesz. A gyurgyalag elsősorban repülő rovarokkal táplálkozik. Ezekre száraz ágon, villanydróton vagy egyéb kiemelkedő helyen ülve les, majd a kiszemelt zsákmány után veti magát, és azt reptében fogja el.

Hamarosan Zalaegerszeg következik

Dr. Klein Ákos a tornyiszentmiklósi közösségi program kapcsán megjegyezte, a partfalat még a gyurgyalagok visszatérése előtt sikerült alkalmassá tenni fészkelőhelynek. A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány hamarosan egy újabb zalai helyszínre, Zalaegerszeg mellé szervez hasonló önkéntes munkát.