2025.04.23. 07:20
Vége a halogatásnak: élesedett a bírságolás, a mulasztók súlyos pénzeket fizetnek!
2025. április 1-jétől komoly fordulóponthoz érkezett a hazai hulladékgazdálkodás: a Kiterjesztett Gyártói Felelősségi (EPR) rendszerben mostantól már nem csupán elvárás, hanem kötelező a szabályok betartása. Az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság (OHH) megkezdte az EPR rendszer éles ellenőrzését, a mulasztó cégek súlyos bírságokra számíthatnak.
Az EPR rendszer bevezetése óta a hatóságok elsősorban adategyeztetésekkel, figyelmeztetésekkel próbálták rábírni a gazdálkodókat a kötelezettségeik teljesítésére. Áprilistól viszont vége a türelmi időnek: a szabályszegők akár az elmaradt díjfizetés 50%-ának megfelelő összegű büntetést is kaphatnak, sőt egyes esetekben ez termékenként összeadódva még komolyabb terhet jelenthet.

Forrás: Getty Images
Kik érintettek az EPR rendszerben?
Elsősorban azok a cégek, amelyek körforgásos termékeket — például csomagolóanyagokat, italos dobozokat — hoznak forgalomba Magyarországon. A hulladékgazdálkodási kötelezettség elmulasztása vagy hibás adatszolgáltatás esetén nemcsak az elmaradt EPR díjat kell utólag megfizetni, hanem annak 50%-át büntetésként is kiszabják.
Amennyiben a jogsértés többféle termékre vonatkozik, a bírságok összeadódnak. Ha pedig a hatóságok nem tudják pontosan meghatározni a mulasztás mértékét, a legmagasabb EPR díjtétel alapján állapítják meg a büntetést.
Nincs több haladék
Azok a gazdálkodók, amelyek eddig nem regisztráltak az EPR rendszerbe, sürgősen pótolják a hiányosságot, hiszen mostantól a mulasztás már nemcsak adminisztratív kockázatot, hanem jelentős anyagi következményeket is jelent.
A felkészüléshez három alapvető lépést kell megtenni:
- EPR nyilvántartások kialakítása,
- pontos adatszolgáltatás biztosítása,
- a díjfizetési kötelezettségek határidőre történő teljesítése.

Forrás: Getty Images
A hibrid szabályozás buktatói
Az EPR rendszer egyik különlegessége, hogy a korábbi termékdíj-rendszer és a hulladékgazdálkodási előírások elemeit ötvözi. A fő különbség, hogy míg korábban a NAV felügyelte a termékdíjakat, addig az EPR esetében a díjakat a koncesszort működtető MOHU számára kell megfizetni.
Ez a hibrid megoldás nemcsak a kötelezettségek teljesítését, de a bírságolási folyamatot is bonyolítja: például az önrevízió lehetősége korlátozott, így ha az OHH már ellenőrzést indított, az önkéntes javítás nem mentesít a szankció alól.
Miért most élesedik a rendszer?
A háttérben komoly gazdasági és rendszerszintű fenntarthatósági szempontok állnak. Az EPR díjakból befolyt bevételekből kellene fedezni a koncesszor működését. Ha sok cég „potyautasként” kibújik a kötelezettség alól, az a rendszer gazdaságosságát veszélyezteti, és végső soron díjemelést vagy állami beavatkozást vonhat maga után.
A jogalkotók és hatóságok egyértelmű üzenetet küldenek: a türelmi idő lejárt, és mostantól valódi szankciók várják azokat, akik nem veszik komolyan az EPR szabályokat.
Csermely Ildikó, az EU-PRO EHS Consulting Kft. ügyvezetője, környezetvédelmi szakértője egy korábbi rendezvényen hangsúlyozta, hogy az Európai Unió szigorú irányelvekben határozta meg, hogy a tagállamokban keletkezett hulladéknak minél nagyobb részét hasznosítsák újra. Az EPR az unió környezetvédelmi elve, amely a termelőkre helyezi a felelősséget anyagilag a termék környezeti hatásaiért. A csomagolási módokban pár év múlva várható változás, 2030-ra például a fóliát szeretnék kivonni a rendszerből. Az új koncessziós rendszer sokkal átgondoltabb hulladékstratégiára ösztönzi a cégeket. Arra, hogy minél kevesebb csomagolóanyagot használjanak. A szakértő elmondta, még mindig kevés a jogkövető cég hazánkban: 24 ezer gyártó és forgalmazó csatlakozott az EPR indulásakor, s most is csak 29 ezer cég van a rendszerben, holott 1,2 millió vállalkozás van Magyarországon, aminek legalább 95 százalékát érinti a hulladékbevallási és díjfizetési kötelezettség.
A NAV és az OHH összefogása: mindenki szem előtt
A hatóságok együttműködésének köszönhetően az adóhivatal pontos adatokkal szolgál arról, hogy mely cégek folytatnak olyan tevékenységet, ami EPR kötelezettséggel jár. Az OHH számára így gyerekjáték beazonosítani a szabályszegőket, és megindítani a bírságolási folyamatot.
Vigyázat, nem tréfa!
Aki eddig halogatta az EPR kötelezettségek teljesítését, mostantól komoly kockázatot vállal. Akár 200 ezer forintos bírság is kiszabható egyetlen mulasztásért, a nagyobb cégek esetében pedig a bírság mértéke több millió forintra is rúghat.
Most már nem a kérdés, hogy lesz-e ellenőrzés, hanem az, mikor.