Hatmillió kérődzőt kellett kiirtani

- Mi a száj- és körömfájás magyar története, mikor, hol fordult elő a fertőzés az utóbbi évtizedekben?

- A ragadós száj- és körömfájás a szarvasmarha, juh, kecske, sertés és a vadon élő kérődzők betegsége, évszázadok óta ismert. A száj- és körömfájás betegségtől Észak-Amerika, Ausztrália mentes. Európában korábban kiterjedt járványok voltak, de szórványossá váltak. Utoljára 2001-ben volt komolyabb kitörés Nagy-Britanniában: 2000 farmon észlelték, 6 millió (!) kérődzőt kellett kiirtani. Rendszeresen fordul elő viszont Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában. Ezekről a helyekről behurcolásokkal juthat el hozzánk is a vírus. Magyarországon a hatvanas években kiterjedt járványok voltak, utoljára 1973-ban fordult elő.

-  Hogyan alakul ki a fertőzés, hogyan terjed, mik a tünetek?

- A mostani (egyetlen) járványkitörés oka is behurcolás, a járványügyi nyomozás folyik. A fertőzési góc izolálása után az állatokat ártalmatlanították. Az ilyenkor elrendelt szállítási és egyéb tilalom azt a célt szolgálja, hogy a vírus esetleges terjedését megakadályozzák, s megfigyeljék, hogy a néhány napos lappangási idő után (amíg a tünetek nem láthatóak) a fogékony állatok között történik-e újabb megbetegedés. Ezt rendkívül szigorúan kell venni, mert a vírus ragályozó képessége igen nagy, s a következőkkel terjedhet: állatok, fertőzött állatok húsa, gyapja, szőre, teje, vágási hulladéka, teje fertőzött takarmány, trágya,  szállító járművek, eszközök,  ember (kézre, ruhára, lábbelire tapadt vírussal).

Rendkívüli fájdalommal járhat a száj- és körömfájás

– A tünetek a fenti állatfajokban nem egyformák, de hasonlóak: általában lázzal, étvágytalansággal, levertséggel kezdődnek. Néhány nap múlva hólyagok, fekélyek alakulnak ki a száj nyálkahártyán, ajkakon (intenzív nyálzás jelentkezik), illetve a lábvégek környékén (tipegnek, sántítanak). Ezek rendkívüli fájdalommal járnak. A betegség gyakran rosszindulatúan zajlik le szívizomgyulladással társulva, ami tömeges elhulláshoz vezet – mondta az állatorvos.

- Van-e ellene gyógymód, kutatják-e a világban az ellenszerét?

- A vírus rendkívül ellenálló, hosszú hónapokig életképes a környezetben, állatokban akár évekig is túlél. Gyógyítás nem lehetséges, a megelőző vakcinás védekezés a sok kutatás ellenére inkább hátrányokkal jár, így szintén nem jöhet számításba.

- Az állatokat gondozók, orvosok veszélyben vannak-e? Emberre veszélyes-e egyáltalán?

- Emberek megbetegedése igen ritka, enyhe lázzal jár, esetenként azonban hólyagok is megjelenhetnek (körömágy, száj). A fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús állatokkal való foglalkozás során mindig védőöltözetet kell viselni.