Nem félénk alattvaló és nem elnyomott szolga

A március 15-i ünnepi beszéde előtt Molnár András elmondta: feleségének egyik őse – nagyapjának a nagyapja – az 1840-es években Komárom megyében szolgált gazdatisztként, abban a családban, ahova beházasodott a későbbi szabadságharc egyik tábornoka, a branyiszkói áttörés hőse, Guyon Richárd. Miután a forradalom és szabadságharc bukása után a külföldre emigrált Guyont vagyonától megfosztották, így a gazdatisztnek is költöznie kellett, ekkor került Zalalövőre. 

Egyetemes emberi értékek

A bevezető után Molnár András a március 15-i forradalom és az azt követő másfél év vívmányait méltatta. Kiemelte: a feudális királyságot ekkor váltotta fel a parlamentáris államszervezet, a középkori gazdaság és az elavult jobbágyvilág helyén pedig ekkor indult fejlődésnek a modern piacgazdaság és a jogegyenlőségen alapuló polgári társadalom. Molnár András emlékeztetett rá: a márciusi forradalom egyszerre segítette elő a polgári tulajdonviszonyok kialakulását és a nemzeti önállóság megteremtését. A '48-as áprilisi törvények pedig utat nyitottak az egyéni és kollektív szabadságjogok, illetve az olyan egyetemes emberi értékek érvényesülése előtt, mint az emberi méltóság, a türelem vagy a műveltség. 

Honvédek Zalalövőről

Molnár András megemlékezett azokról az egykori honvédokról is, aki Zalalövőről, vagy a már a városhoz tartozó, ám a forradalom és szabadságharc idején még önálló településekről – Budafáról, Zalapatakáról és Zalamindszentről származtak: majd így folytatta: 

- Emlékezzünk arra is, hogy országunk egykori lakói ebben a másfél esztendőben váltak először felelősen gondolkodó, önálló polgárokká. Olyan polgárrá, aki nem félénk alattvaló és elnyomott szolga többé, hanem büszkén, emelt fővel jár. Részt vesz a közügyekben, és saját véleményt formál az őt körülvevő világról. Aki helyett róla és nélküle immár senki sem dönthet. Olyan polgárokká váltak, aki képesek felismerni nem csupán a saját, de embertársaik érdekeit is. Akik a közös célok megvalósítása érdekében készek összefogni, hajlandóak felülemelkedni a saját előítéleteiken, és emberi gyengeségeiken. Olyan öntudatos polgárokká, akik nemcsak jogaiknak érvényesülését kérik számon, de felelősséggel teljesítik családjuk, lakóhelyük és nemzetük iránti kötelességüket is. Olyan cselekvő polgárok lettek ’48 hősei és egyszerű emberei, akik saját kezükbe vették sorsuk irányítását, és nem pusztán szavakban, hanem tettekben fejezték ki szülőföldjük és hazájuk iránti szeretetüket.

Március 15-i műsor az általános iskolásoktól

Az ünnepségen Gyarmati Antal, a város polgármestere szintén szólt a jelenlévőkhöz. Kiemelte: a márciusi ifjak mögött egy olyan nemzedék állt, amely szellemileg már kijelölte a változás útját a régi, feudális Magyarországból az új, modern polgári társadalomba. Műsort a helyi általános iskola tanulói adtak, majd zárásként a résztvevők megkoszorúzták a Lékai-parkban található Petőfi-emlékoszlopot.