2025.03.29. 12:30
Újra megújul, termelni fog a történelmi salomvári Kurta-major (galéria)
Gyermekkoromig visszanyúló emlék: Salomvárhoz tartozik két volt uradalmi helység, Kurta-major és Erdeifalu, amely a háború előtti Eitner uradalom gazdasági központja volt. Kurta-majorban a múlt század végén tágas kastélyt építtettek, körülötte óriási, gondozott park terült el szökőkúttal, egzotikus fákkal, bokrokkal, virágokkal. A két majorban mintegy 50 család élt, a férfiak az uraság cselédei voltak. Rajtuk kívül időszakos alkalmazottak is dolgoztak a gazdaságban: aratómunkások úgy 60-an. A háború végén az Eitner család disszidált… Mindezt azért szükséges feleleveníteni most, mert a kastély és a major ma is létezik, de több évtizedes jó működés után hat éve üresen áll, csupán a szél járja át, s néha betörők keresték fel az istállókat s az egyéb épületeket. Remélhetően nem sokáig!
Történt ugyanis valami reményt keltő, esély mutatkozik arra, hogy a Salomvár melletti major feléled Csipkerózsika-álmából, s újra gazdálkodnak a régi épületek között. Előbb azonban tegyük teljessé a major történeti jelentőségét, hiszen a birtok a falu olyan nemes elődjeié volt, akik igazán jó változások elindítói voltak nemcsak Salomváron, hanem szerte Zala vármegyében. A kiegyezés utáni időszakban nagy fejlődésnek indult a falu. Ebben az időben komoly tekintélyt kölcsönzött a településnek földbirtokosuk, a Csutor család. A salomvári születésű Csutor Imre 1872 és 1878 között a megye alispánja volt. Hivatali működése idején tette kötelezővé a megye a községi szülésznők alkalmazását. Rá hárult a modern polgári közigazgatás kereteit megteremtő törvényhatósági és községi törvény végrehajtása. Az utókor puritán, egyenes jellemű, igazságra törekvő személyiségként emlékezik rá. Sírja itt van a salomvári temetőben. A Csutor család birtokát az Eitner család örökölte. Idősebb Eitner Sándor felesége volt a Csutor család leszármazottja. Övék volt Kurta-major és Erdeifalu, Ákosfa, Szélgyep egy része is.

Fotó: Győrffy István
A kurtai cselédlakásokat az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején bontották el, amit még magam is láttam. A téglából Salomváron építkeztek a volt cselédcsaládok. A téesz megalakulása után az istállókat a szövetkezet hasznosította, az emeletes magtárból csirkenevelőt létesítettek. Fantasztikus látvány volt a sok ezer sárga kis csirke a hatalmas térben. Minthogy kuriózum volt az is, amint a kastélyban úttörők táboroztak, záró tábortüzükre a környéken lakó gyermekeket is meghívták. Aztán ennek is vége lett…

A rendszerváltás után külföldi, először osztrák, utána holland kézbe került a major, az új gazdák tehenészeti telepet létesítettek. A mostani történetünk lényegi pontjait a visszaemlékezések kivételével 2018-ban kezdtük el írni, amikor az üres kurtai kastély tulajdonosával, a zalalövői Novák Ambrussal találkoztunk a kastélyban. Megtudtuk tőle, hogy lovagol, s azért vette meg a kastélyt, hogy felújítsa s odaköltözzenek. Aztán egy év múlva ért bennünk a nagy meglepetés, mert amikor újra ottjártunk, csak a bezárt majort találtuk, eltűntek az istállókból a marhák, a lovak, szél járta az épületeket. A major leépülése évről évre folytatódott, s nem tudtunk kapcsolatot teremteni Kurta-major tulajdonosaival, szomorú volt látni, miként lesz egyre jobban az enyészeté a gazdaság.

Végül a megyei földhivatalnál találtunk tulajdonosi nyomokra, megtudtuk, hogy a birtok az S. Modell Zrt. tulajdona, amelynek vezetője, Héger József válaszolt is a levelünkre 2024. augusztus 9-én. Elmondta, hogy sajnos per alatt áll a birtok, amelyre birtokvédelemet vetettek ki, ezért nem tehetnek vele semmit, de remélhetőleg az év végéig befejeződik a per, amit szerinte megnyernek, s jogaikba kerülve folytatják, pontosabban ők kezdik el Kurtában a gazdálkodást.

Teltek a hetek, a hónapok, Hégerék megnyerték a pert, s ez év március 12-én személyesen találkozhattunk Kurta-majorban. Héger József magával hozta Novák Ambrust is, aki továbbra is a kastély tulajdonosa, most azonban már ő lett Héger József kurtai cégének intézője, mert a tennivalók sora bőven elkezdődik itt. (Ambrus a kastélyról is hozott információt, amelyről később szólunk.)
Angus marhákat tenyésztenének Kurta-majorban
Héger Józsefről közben kiderül, hogy bár most Dunaújvárosból érkezett Kurtába, régi kötődése van Zalaegerszeghez. Itt végezte a számviteli főiskolát, s szívesen emlékezik vissza csoporttársaira, tanáraira, akik közül kedvence, Doba Laci bácsi volt.
- Most is szívesen járok Zalaegerszegre és környékére. Az állattenyésztés nem idegen számomra, angus marha tenyésztésével foglalkozik az egyik cégünk, ide is ilyen állatokat kívánunk hozni, amint a járványt követően ez lehetséges lesz. Most, hogy lezárult ez a sok mindent tönkre tévő birtokvita, nem szeretnék ezzel mélyebben foglalkozni. Célunk helyreállítani ezt a nagy múltú majort, amelynek fontos történelme van.

A major közepét az emeletes magtár uralja, amelyben már a korábbi tulajdonosok lakást és turistaszállását alakítottak ki. Vandálok sok kárt okoztak az épületben, amelyet helyre kell állítani, hiszen az állatokat gondozó embereknek is szállást kell adniuk. Gyorsan helyre kell állítani a biztonsági rendszert, a kerítéseket, hogy megszüntessék az átjárásokat, amelyet előszeretettel szegtek meg például a vadászok. Az istállók zömmel stabilan állnak, de ezeknél is van mit újítani, a terület kaszálásról nem is beszélve.
Csellengő károkozók a majorban
- Újraépítjük a biztonsági kamera rendszert, hogy védekezni tudjunk a csellengő károkozók ellen. Az elmúlt napokban, hetekben a biztonsági rendszer többször jelzett betörőket, akik egy részét a helyszínen sikerült elfogni, más megyeieket pedig a kamerafelvételek alapján szintén sikerült beazonosítani, s rendőrségi eljárás folyik ellenük. Hasonló, korszerű, nagyteljesítményű védelemmel látjuk el a kastélyt is, ahova azért sem érdemes betörni, mert ott semmi sincs, aki ezt teszi, az pedig számolhat azzal, hogy a rendőrség intézkedni fog vele szemben. A nagyon értékes angus marha tenyésztésével foglalkozunk, de idegenforgalmi fejlesztési céljaink is vannak, például lovagoltatás, s más, a környék kínálta lehetőségek kihasználása. Remélhetőleg munkalehetőségek kínálatával hamarosan hasznára leszünk a falunak is, hiszen gyönyörű ez a környék – mutat körbe Héger József.

Az utóbbi időben erős viharok is voltak, ezért több öreg fát ki kellett vágni a kastély körül, így a majorból most jól látszik a kastély épületének nagy tömbje.
Miután a holland tulajdonos birtokában lévő kurtai gazdaságot szanálták, az üzlettársammal mi vettük meg a majort 2013-ban. Eredetileg én lótartásban gondolkoztam, mert lovagolok. A kastély ettől független dolog, mert azt én vettem meg egyedül 2014-ben. Ehhez érzelmi kötődés is vezetett, hiszen a nagyapám, a németfalusi László Károly inas volt a kastélyban. Ő sokat mesélt az akkori életéről, a fehér kesztyűben való munkákról
– mondja Ambrus. Megtudjuk tőle, hogy német nyelv és testnevelő tanár, Grácban végezete az egyetemet, s jelenleg a feldbachi gimnáziumban tanít. Első találkozásunkkor elmondta, szeretné eredeti állapotához hűen helyreállítani az épületet, ami már abban az időben is korszerűnek volt mondható.
Mi lesz a kastély sorsa?
– Nagyon szeretünk itt lenni, s ha nem nyerünk a pályázatokon, akkor saját erőből is helyreállítjuk a kastélyt. Ez eltökélt szándékunk – mondta 2018-ban, hozzátéve, hogy nem türelmetlenek, tudják, hogy ez nem megy egyik napról a másikra. Most, hogy a major dolgainak intézésében vállalt feladatot Novák Ambrus, nem hagyhatjuk szó nélkül a szomszédos kastély sorsát sem.
- Pályáztunk az országos kastélyprogramban az épület helyreállításra. A pályázatunkat a szakemberek jónak ítélték, de sok másikkal együtt a mi pályázatunkat is törölték. Aztán itt volt a hosszú évek pereskedése, ami igen sok pénzt elvitt, így most nincs miből felújítani a kastélyt, ami viszonylag jó állapotban van. Gondolkodom az eladásában is, kizárólag külföldieknek. Két német úr már meg is nézte, de konkrét vételi szándékukat még nem közölték. Fájdalmas, de már egy kicsit reménykeltőbb állapot ez! – mondja Ambrus, bár már biztató, hogy megszűnt a pereskedés, s elkezdődik a major életre keltése…
A történelmi salomvári Kurta-major
Fotók: Győrffy István