Frissensültek, máj és halászlé – kisvendéglő az erdőben, ahova mikrobusz szállította a vendégeket (galéria)

A Zalai Hírlap 1965. szeptember 8-ai lapszáma az új vendéglátóhely működéséről és terveiről írt: „Régi, közkedvelt kirándulóhelye volt a zalaegerszegieknek az Alsóerdő. Idősek, fiatalok – az év minden szakában – pihenést, felüdülést találtak a természetalkotta ligeteiben, vadvirágos tisztásain. A város egyéb szórakozást nyújtó létesítményei az utóbbi időben csökkentették az Alsóerdő vonzását. Patináját elvesztette, legfeljebb egy-egy rendezvény résztvevői, vagy a múlt emlékeit idéző idősebbek keresték fel. Az idei nyáron aztán változás történt. A vendéglátóipar és az AKÖV „jóvoltából” ismét közkedvelt kirándulóhely lett az Alsóerdő, ahová mikrobusz szállítja mostanában a kirándulókat. Mi okozta a változást? Egyszerű: a város lakosságán kívül a vendéglátóipar is felfedezte az Alsóerdőt! Az idén – jelentős beruházással – elkészült az Erdőgyöngye kisvendéglő, amely hideg-meleg ételeivel, hűsítő és szeszesitalaival a hátizsák és az elemózsiás kosár cipelésétől mentesíti a szabadba vágyókat. Az Alsóerdőt tehát ismét „felfedezte” a város lakossága, s hogy mennyire így van ez, arra bizonyíték a kisvendéglő napi 7 ezer forintos forgalma. A vendéglátóipari vállalat most a téli idényre készül, a síelés és a ródlizás kedvelőinek fogadására. Már összeállították a téli „árulistát”, ezzel egyidejűleg tárgyalások folynak a renderes autóbuszjárat beindítására is.”

1966-ban a felújított vendéglőbe olajkályhákat szereltek be, gondolva a fázós vendégekre, májusban pedig elindult a színes mikrobusz, amely szombat-vasárnap rendszeres időközökben szállította a kirándulókat az Alsóerdőre. Valamint helyi járatú autóbuszokat is indítottak a vasútállomásról a Széchenyi tér, a Csány tér érintésével. A járatok alkalmazkodtak az Erdőgyöngye vendéglő nyitvatartási rendjéhez, így visszafelé 20 óra 15 perckor és 23 óra 55 perckor indultak vissza a városba az említett útvonalon.

Az Erdőgyöngye új, megnagyobbított kerthelyisége és az induló kirándulószezon kapcsán kérdezte a Zalai Hírlap 1967. június 4-ei lapszámában az újságíró Tímár István üzletvezetőt. „- A vendéglő és kerthelyisége is III. osztályú. Frissensülteket, májat, halkészítményeket, halászlevet tudunk rendszeresen adni a vendégeknek. Állandóan van tejfölös túró, most zöldhagymával, később zöldpaprikával.”