2025.02.07. 08:00
Támad a vízi szörny Zalában is
Rémület a Zala folyó mentén. Egy kameracsapda rögzítette, hogy a Kis-Balatonnál is megjelent egy inváziós vízi szörny, a hódpatkány.
A szakirodalom nutriaként, illetve mocsári hódként is ismeri ezt a jövevény emlősfajt, amelynek egy példányát a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kameracsapdája rögzítette, igazolva jelenlétét a Kis-Balatonnál is. Ez a vízi szörny idehaza egy évtizede tűnt fel, előbb a Dunán és mellékágain, majd az Ipoly mentén, azóta pedig befészkelte magát a Dráva és a Mura vidékén is. A szakemberek szerint csak idő kérdése volt, hogy megjelenjen a Balaton térségében is.

Fotó: MW
A vízi szörny karrierje
Ez a prémes állat Dél-Amerikából származik, Európában a farmokról kiszökött állatok révén terjedt el, hiszen egy időben divat volt nutriát tenyészteni, mivel szőre keresett ruhaipari alapanyag. Hazai hirdetési portálokon ma is találni használt hódpatkány-bundákat, jellemzően 10-20 ezer forint közötti summáért. A faj természetes ellenségei között a vörös rókát, az aranysakált, a szürke farkast és több, nagytestű ragadozómadarat tartanak számon.

Fotó: Philippe Amelant
Éjjel s nappal is
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kis-balatoni kameracsapdáján egy kifejlett példány látható, amely valószínűleg a déli befolyó patakokon vagy a Zala folyó mentén érkezett ide. Bár a fajra éjszakai aktivitás jellemző, ott, ahol meghonosodik, nappal is előmerészkedik. S vélhetően ahol egy van, akad több is. Tehát már Zala vármegye is a hódpatkány támadása alatt áll.

Fotó: Timo Sack
A második legnagyobb
A nutria 4-8 kilogramm közötti testsúlyával a második legnagyobb rágcsáló hazánkban, a hód után. Kis családokban él: egy domináns hím és több nőstény alkotja a csoportot a fiatal egyedekkel együtt. Tápláléka főként gyékény, nád, káka, hínár és békalencse, de gazdasági növényeket is szívesen dézsmál, sőt: a halat, fogságban pedig a kenyeret sem veti meg.

Fotó: BfNPI
Inváziós problémák
A hódpatkány felkerült az Európai Unió idegenhonos inváziós fajainak listájára, mivel komoly ökológiai és gazdasági károkat okozhat. Télen például kiássa a vízinövények gyökereit, ami árvízvédelmi problémákhoz vezethet a töltések meggyengítésével. A nutriát egy általa meghódított területről szinte képtelenség kiirtani. Idehaza jelenleg csak külön engedéllyel vadászható.
A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a hódpatkány komoly kihívás elé állíthatja a Kis-Balaton ökoszisztémáját, ezért a szakértők fokozott figyelemmel követik a faj terjedését.

Fotó: Právics Márk / BfNPI
A hódpatkány története
- a nutria Dél-Amerikában: Argentínában, Bolíviában, Brazíliában, Chilében, Paraguay-ban és Uruguay-ban őshonos
- Észak-Amerikába, Európába, Afrikába és Ázsiába betelepítették, mert prémje értékes volt a könnyűipar számára
- a nutriafarmokról kiszökött hódpatkányok önfenntartó populációkat hoztak létre, s gyorsan szaporodnak és terjednek