Hódpatkány a Kis-Balatonnál

2025.02.07. 08:00

Támad a vízi szörny Zalában is

Rémület a Zala folyó mentén. Egy kameracsapda rögzítette, hogy a Kis-Balatonnál is megjelent egy inváziós vízi szörny, a hódpatkány.

A szakirodalom nutriaként, illetve mocsári hódként is ismeri ezt a jövevény emlősfajt, amelynek egy példányát a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kameracsapdája rögzítette, igazolva jelenlétét a Kis-Balatonnál is. Ez a vízi szörny idehaza egy évtizede tűnt fel, előbb a Dunán és mellékágain, majd az Ipoly mentén, azóta pedig befészkelte magát a Dráva és a Mura vidékén is. A szakemberek szerint csak idő kérdése volt, hogy megjelenjen a Balaton térségében is.

vízi szörny
A vízi szörny már támad a Balaton vidékén is
Fotó: MW

A vízi szörny karrierje

Ez a prémes állat Dél-Amerikából származik, Európában a farmokról kiszökött állatok révén terjedt el, hiszen egy időben divat volt nutriát tenyészteni, mivel szőre keresett ruhaipari alapanyag. Hazai hirdetési portálokon ma is találni használt hódpatkány-bundákat, jellemzően 10-20 ezer forint közötti summáért. A faj természetes ellenségei között a vörös rókát, az aranysakált, a szürke farkast és több, nagytestű ragadozómadarat tartanak számon.

Ez a vízi szörny komoly károkat okozhat a Kis-Balatonnál is
Fotó: Philippe Amelant

Éjjel s nappal is

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kis-balatoni kameracsapdáján egy kifejlett példány látható, amely valószínűleg a déli befolyó patakokon vagy a Zala folyó mentén érkezett ide. Bár a fajra éjszakai aktivitás jellemző, ott, ahol meghonosodik, nappal is előmerészkedik. S vélhetően ahol egy van, akad több is. Tehát már Zala vármegye is a hódpatkány támadása alatt áll.

A hódpatkány felkerült az Európai Unió idegenhonos inváziós fajainak listájára
Fotó: Timo Sack

A második legnagyobb

A nutria 4-8 kilogramm közötti testsúlyával a második legnagyobb rágcsáló hazánkban, a hód után. Kis családokban él: egy domináns hím és több nőstény alkotja a csoportot a fiatal egyedekkel együtt. Tápláléka főként gyékény, nád, káka, hínár és békalencse, de gazdasági növényeket is szívesen dézsmál, sőt: a halat, fogságban pedig a kenyeret sem veti meg. 

A Kis-Balatonnál már igazolt a hódpatkány jelenléte
Fotó: BfNPI

Inváziós problémák 

A hódpatkány felkerült az Európai Unió idegenhonos inváziós fajainak listájára, mivel komoly ökológiai és gazdasági károkat okozhat. Télen például kiássa a vízinövények gyökereit, ami árvízvédelmi problémákhoz vezethet a töltések meggyengítésével. A nutriát egy általa meghódított területről szinte képtelenség kiirtani. Idehaza jelenleg csak külön engedéllyel vadászható.

A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a hódpatkány komoly kihívás elé állíthatja a Kis-Balaton ökoszisztémáját, ezért a szakértők fokozott figyelemmel követik a faj terjedését.

A nutria első példányát 2016-ban észlelték a Mura felső szakaszán. Azóta több alkalommal sikerült megfigyelni további élő és elpusztult példányokat a Mura és a Kerka menti területeken. A hódpatkány mára eljutott a Kis-Balatonig
Fotó: Právics Márk / BfNPI

A hódpatkány története

  • a nutria Dél-Amerikában: Argentínában, Bolíviában, Brazíliában, Chilében, Paraguay-ban és Uruguay-ban őshonos 
  • Észak-Amerikába, Európába, Afrikába és Ázsiába betelepítették, mert prémje értékes volt a könnyűipar számára
  • a nutriafarmokról kiszökött hódpatkányok önfenntartó populációkat hoztak létre, s gyorsan szaporodnak és terjednek

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában