Zalaegerszegi repülőgép-eltérítés: fegyverrel kényszerítették a pilótát

A zalaegerszegi történetekbe illeszkedő fegyvertényt nemrég múltidézőnkben is felelevenítettük, s a sztorit Balaicz Zoltán polgármester is bemutatta közösségi oldalán. Hogy is történt? Az andráshidai repülőteret 1952-ben kezdték építeni, 1953. augusztus 20-án avatták volna, de tíz napot késett a zalaegerszegi közforgalmi repülőtér megnyitása. Szeptembertől napi két járat közlekedett Budapest és Zalaegerszeg között, a gép Nagykanizsáról indult reggel 6,25-kor, Andráshidát érintve 8,10-kor landolt a fővárosban, majd 14,45-kor indult vissza. A Pestről jövő Ferihegyen szállt fel reggel és Győr érintésével érkezett Zalaegerszeg-Andráshidára. Az iroda a Széchenyi téren volt, ott kellett jegyet venni, onnan busszal szállították az utasokat a reptérre. A Li-2-es gépek maximum 18 személy szállítására voltak alkalmasak. A repülőgép-eltérítés 3 év múlva következett be.

1956 nyarán, pontosabban július 13-án, pénteken a MALÉV Budapest-Szombathely-Zalaegerszeg járatának Li-2-es gépét hatan hatalmukba kerítették, és Góré János kapitányt fegyverrel kényszerítették, hogy Szombathely helyett Németország felé vegye az irányt. Ez volt az első sikeres fegyveres gépeltérítés a hazai polgári repülés történetében. Az akció kitervelője egy volt berepülő pilóta, Polyák György és egy volt újságíró, Iszak Ferenc volt. Ők csalódtak a szocializmusban, fogalmazott a korabeli sajtó. A disszidálók csapatát két bokszoló és két vitorlázó repülő egészítette ki. A gép négyfős személyzete és az utasok bántalmazás áldozatai lettek, mivel az eltérítők úgy vélték, köztük van az állambiztonsági tiszt. Polyák 300-400 méter magasságban, az orosz radarok alatt irányította ki a gépet a magyar légtérből. Münchenben, a NATO épülő repterén landoltak. A sérült utasok között volt a zalaegerszegi ruhagyár két vezető tisztségviselője, Komáromy Károly és Szántó György, ők kórházba kerültek. Az akció vezetői menedékjogot kértek, a többiek (egy fiatal pár kivételével) hazatértek. A német hatóságok a repülőgépet is visszaadták. 

Három hónap múlva ismét a nyugat-magyarországi légi járatot választották az emigrálni kívánók, de erről a belügyminisztérium tudomást szerzett. Október 15-én reggel Ferihegyről indult a gép, amelyen már ott ült két államvédelmis tiszt. Rábahídvég felett tűzharc keletkezett a fedélzeten, a disszidálni akarók egyike meghalt, ketten súlyosan megsérültek. A repülőgép visszafordult Szombathelyre, leszállván a gépeltérítők megadták magukat. 

A felderítésben részt vevőket (14 főt) kitüntették. Mivel 1956 őszén mindennapos volt a disszidálás, az egyik utas, az Aszfaltútépítő Vállalat mérnöke, Senkengel Miklós maga is azt mondta, elmenne az országból, de nem így.

A Zala újság az eset kapcsán a forradalom kitörése előtt egy héttel azt írta: "lehetőséget kell adni a fiataloknak, hogy utazhassanak, világot láthassanak". A lap 1957-es újévi jókívánságai között is feltűnt az eset: a MALÉV pilótáknak üzenték, a Budapest- Szombathely- Zalaegerszeg járaton ne legyen többé feltételes megállóhely Ingolstadt.

Érdekes, hogy az 56-os forradalmi napokat a reptér különösebb kár és rendzavarás nélkül élte túl. 

A polgári repülés Zalaegerszegen 1967-ben ért véget.

Repülőgép-eltérítés - ez volt az első

A történtek feltárását Andráshida elhivatott helytörténészének, néhai Varga Kálmán Györgynek köszönhetjük, aki a korabeli sajtót és a hazai repüléstörténeti szakirodalmat használta forrásul. Az információkat az Andráshida nyolc évszázada című tanulmánykötetében tette közzé 2014-ben. Azóta több kiadvány is tartalmazza a nem mindennapi sztorit.

A Li-2-es képek gyakori útvonala:

• Nagykanizsa
• Zalaegerszeg-Andráshida
• Szombathely
• Budapest-Ferihegy