Már alig tartják, viszont vágják – Hagyományőrző disznóvágás Csesztregen és Kerkafalván (galéria, videó)

Címkék#Falubarát Egyesület #Zaol videó #disznóvágás #rendezvény

Több településen is hagyományőrző programot hirdettek a régi falusi szokás felelevenítésére. A téli hónapok a disznóvágás szezonja. Ma már csak kevés háznál visít a disznó, de ez a szokás nem kopott még ki a zalai településeken.

Korosa Titanilla

Csesztregen szombaton a Falubarát Egyesület szervezett hagyományőrző disznóvágást, bemutató jelleggel, ahol a disznót szalmával perzselték, tisztították, vakarták, rendfára húzták, darabolták s feldolgozták. Egyes műveletekbe a gyerekek, főként a fiúk, lelkesen bekapcsolódtak, úgy tűnik nem kell itt amiatt aggódni, hogy nem lesz aki eltanulja a munka menetét.

A disznóvágás ma is népszerű

Vörös László egyesületi tag szerint Csesztregen a disznóvágás a legnépszerűbb közösségi rendezvény, szeretik a gyerekek, felnőttek és azok is, akik nem tartottak állatot. Ragaszkodnak is a programhoz, ezért néhány év kihagyás után szervezték meg újra.

- Részben a Covid-járvány, részben pedig a hús árának emelkedése miatt maradt el, de hiányzott mindenkinek, ezért idén újra megszerveztük, 220 kilogrammos disznót vágtunk most – kezdte, majd arról is beszélt, hogy a közel ezer lélekszámú Csesztregen is csak kevés háznál tartanak disznót, jobbára csak vállalkozók eladásra.

Csesztregen nem csak közösségi esemény a disznóvágás, a házaknál is jellemző még, ha kevésbé is, mint korábban. A gyerekek részvétele pedig talán biztosíték arra, hogy ők is megőrzik ezt a szokást s eltanulják a teendőket

A jó hangulat is alátámasztja létjogosultságát

- Gyerekkoromban a ’60-as években minden háznál volt még ló, tehén, disznó, baromfi, de ezek az évek során kikoptak – folytatta. - Van ennek társadalmi oka, nem érnek rá az emberek haszonállatokkal foglalkozni, nem élnek együtt generációk, drága a takarmány. Én 1998-ban vágtam le az utolsó disznóimat.

Viszont – mint mondta - a disznóvágás szokása ma is él, többen vásárolnak egész disznót, vagy akár csak fél disznót és az feldolgozzák, így megvan az esemény és a hús is. A sertéshús ára így – disznóstul - kilónként ezer forint, a bolti ár ennél magasabb. Persze itt a feldolgozással járó munkát is bele kell számolni, ám megéri, hisz a disznóvágás hangulata pótolhatatlan.

Kerkafalván a közösségi összefogást disznóvágással is erősítik

Kerkafalván az önkormányzat szervezett a hétvégén disznóvágást első alkalommal, hagyományőrző céllal a falu közösségének az összetartozás erősítésére. Erre a célra a 120 kilós sertést Nemes Kálmán, a falu korábbi vezetője ajánlotta fel.

Kerkafalván is akadt munkáskéz a disznóvágáson, kora délutánra pedig lakomát hirdettek a falu lakóinak

Mácsek Attila polgármestertől megtudtuk, hogy a 130 fős faluban 3-4 háznál tartanak és vágnak disznót ma is saját részre, illetve adnak is el, ám – tette hozzá – nem jellemző már az, mint néhány évtizede, hogy a téli hétvégéken több háznál is összejött a rokonság, a szomszédság ilyen alkalmakra.

Délutánra itt is disznótoros vendéglátást hirdettek, a csesztregihez hasonló kínálattal.