Madárraj: mindennapos az ütközés

Csuha Péter, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a toronyban légiforgalmi irányítóként dolgozik, mellette pilóták, irányítók oktatását végzi, valamint légi szakértői feladatokat is ellát. A madárrajjal való ütközésről is szólt.

Madárraj: az ütközés meg sem kottyan a repülőgépnek

– Az utasszállító repülőgépek esetében a madárral való ütközés kis túlzással mindennapos dolognak számít – mondta Péter. – Nálunk, a Ferihegyen is nagyon gyakran történik, hogy vagy érkező, vagy induló repülőgép pilótái jelentik, hogy összeütköznek madárral. Ennek az esetek 99 százalékában a repülőgép működésére nincsen jelentős hatása. A repülőgépeket alapból úgy is tervezik, hogy ezeket a hatásokat bírják és komoly sérülések, javítási költségek nélkül továbbrepülhessenek, ha ez történik. Minél nagyobb testű és számú madárral ütközik egy repülőgép annál súlyosabbak ezek a hatások. A dél-koreai katasztrófa kiderítéséhez sok tényezőt meg kell vizsgálniuk a szakértőknek.

Előfordult hasonló eset...

Csuha Péter a konkrét esettől elemelkedve arról is beszélt, hogy egy utasszállító repülőgép milyen sérüléseket szenvedhet, ha például egy madárrajjal ütközik. Kiemelte: a hajtómű sérüléstől tart mindenki, ilyenkor egy nagyobb testű madár legrosszabb esetben hajtómű leállást is okozhat. Rendkívül ritka, hogy mind a két hajtómű olyan mennyiségű nagytestű madarat szívjon be, hogy meghibásodjon teljesen. Amióta 15 évvel ezelőtt a Hudson-folyón kényszerleszállást hajtott végre egy gép, erre is van példa. Mint ismert akkor az Airbus A320-as típusú utasszállító fedélzetén utazó 155 emberrel a felszállás után percekkel egy madárrajjal, vadludakkal ütközött, emiatt a gép mindkét hajtóműve felmondta a szolgálatot. Ott mindenki életben maradt.

Orrkúp horpadás és szélvédő repedés

– Jellemzően úgy szokott történni, hogy az egyik hajtóműbe kerül egy madár, ami lényeges kárt okoz, de főleg teljesítménycsökkenést, vagy vibrációt – folytatta. – Ilyenkor a pilóták úgy döntenek, hogy az adott hajtóművet leállítják megelőzve a további károkat. Viszont egy hajtóművel is jól repülhetnek ezek az utasszállítók, amit az utasok észre sem vesznek. Kisebb repülőgépeknél a madarak bizonyos részei beakadhatnak még úgy a futóműbe, hogy megakadályozhatják a szerkezet stabilitását. A repülőgép elején lévő orrkúpban szintén nagy károkat okozhatnak, behorpaszthatják, ám ez nem jár komoly hatással, hiszen a mögött csak az időjárás radarja található. Ha nem épp egy zivataron repülnek épp át, az is nélkülözhető. Berepedhet a külső szélvédő, de ezek a repülőgépek maguktól is leszállhatnak. A robotpilóta csak rádiójelek és földközelség érzékelő alapján leszállhat. A repülőgépek szárny és a törzs többi részébe néhány madár kárt okozzon, az szinte elképzelhetetlen.

Nem a legjobbkor ütköznek a madarakkal

A szakértő hozzátette: az ilyen madárrajjal történő ütközések 1000 méteren, illetve ez alatti magasságokban történnek, hiszen csak kevés madár jut feljebb. Vagyis épp a repülés kritikus fázisaiban, a fel- és leszállásnál közvetlenül a kifutópálya mellett, gyorsítás és elemelkedés közben történnek az ütközések.

A vércsék gyakori áldozatok

– A Ferihegyen jellemzően vércsékkel, nyári szezonban a közelben a méhekre vadászó gyurgyalagokkal ütköznek leggyakrabban a repülőgépek – mesélte Péter. – A madárrajok közül a seregélyek, valamint esetenként a fecskék esnek áldozatul a repülőgépeknek.