Közlekedés, jelentős fejlődés előtt

A politikus arról beszélt, a tárca vezetőjével komoly terveik vannak, s nagy változásokat, jelentős fejlődést szeretnének e területen. A közlekedési ágazatban hatalmas szükség van erre, s a fejlesztés nemzetgazdasági érdek, emellett jelentősen hozzájárul a vidék népességmegtartó erejéhez is. Szerinte beszédesek a számok.

Közlekedési fejlesztések

A gyorsforgalmi úthálózat 2010-ben 1273 kilométernyi volt, ma pedig 1885 kilométer, s míg 2010-ben 14 megyei jogú város rendelkezett 2x2 sávos kapcsolattal, ma 21. Tizennégy éve három gyorsforgalmi út érte el az országhatárt, ma pedig 10, sorolta Nagy Bálint.

– A kormány 2010 óta összesen négyezer milliárd forintból épített 700 kilométernyi gyorsforgalmi utat, felújított ezer kilométernyi úthálózatot, s további 240 kilométeren készültek egyéb fejlesztések, hidak, csomópontok. 2022 óta pedig egyértelműen a tarifareformot, az ország- és vármegyebérletek bevezetését emelném ki. Például egy zalai fiatal 1890 forintból az egész országban és még a budapesti tömegközlekedéssel is utazhat. Úgy gondolom, ez nagy segítség a családoknak, a fiataloknak. A mögöttünk álló féléves uniós elnökségi időszakban a közlekedés is fókuszban volt, e téren is komoly eredményeket könyvelhetünk el. Nem utolsó sorban Románia schengeni csatlakozása is erre az időszakra tehető – összegzett Nagy Bálint.

Megtartó erő

A politikus számvetésében arról is beszélt: 2022 óta az ÉKM 176 jogszabályt alkotott meg, ezek között van 12 törvény, 45 kormányrendelet, 52 kormányhatározat és 70 miniszteri rendelet. Az új személyszállítási törvény legfontosabb eleme, hogy alapvető jogként határozza meg Magyarország polgárai számára, hogy „az ország bármely pontjáról megfelelő színvonalú szolgáltatással és a legfontosabb szükségletekhez illeszkedő menetrenddel, biztosan és biztonságban jussanak el a munkahelyükre, az oktatási és egészségügyi intézményekbe, illetve az adott térség közigazgatási központjába”. 

Az államtitkár hangsúlyozta, a szabályozás által a vidéken élők közlekedési közszolgáltatásokhoz való hozzáférése igazságosabbá válik, ez pedig jelentős hatással lehet a magyar vidék, így Keszthely és térsége megtartó erejének növekedésére is.

A KRESZ megújítása

Mindeközben megkezdődött a KRESZ megújítása. E munka 2023 novemberében indult, s „azóta több mint hatszáz észrevételt dolgoztunk fel. Az egyeztetés közlekedésszakmai fórumok keretében folyik 50 szervezet 105 szakértőjével. A minisztérium célja, hogy javuljon a közbiztonság, ezáltal pedig csökkenjen a balesetek száma”, tette hozzá Nagy Bálint.

Egymilliárd eurónyi EIB-hitel

– A vasúti közlekedésben kell a legjelentősebb lemaradásokkal megküzdenünk – folytatta az államtitkár. – A MÁV jelenleg 8218 kilométernyi vágányhálózatot felügyel. A 2010 és 2024 között több mint ezer kilométeren elvégzett pályafelújítás ellenére a hálózat fele elérte a tervezett életciklusát – ami 25-30 év –, míg 30 százaléka annak a kétszeresét is meghaladta. Így a vasúthálózat 47,6 százalékán állandó vagy ideiglenes sebességkorlátozás van érvényben. Többek között ezért van szükség az egymilliárd euró értékű EIB-hitelre, amelyből 660 kilométer pályaszakaszon történik majd beavatkozás.

Felújítanak 317 kilométernyit, amelyből ötvenet villamosítanak, további 119 kilométeren pedig felszámolják az ügynevezett lassújeleket. „Térségünk számára fontos, hogy évi kétmillió utas számára válik így jobbá és pontosabbá a Balaton déli partjára az eljutás a Székesfehérvár és Lepsény közötti komplex felújítással”, emelte ki Nagy Bálint.

Tízéves fejlesztési terv

A politikus leszögezte: a minisztérium vasútfejlesztési programjának célja, hogy a járműpark megfelelő mértékben megújuljon. 

– A tízéves fejlesztési tervben 1643 milliárd forint értékben fogjuk a szolgáltatás szempontjából kritikus járműállományt megújítani. Most dolgozunk ki egy olyan járműbeszerzési programot is, amelynek keretében 2028-ig 176 használt járművet szereznénk be 145 milliárd forintért. A vasúti járművek átlagéletkora 40,1 év, ugyanakkor a Volánbusz aktív autóbuszállománya, az 5812 jármű átlagéletkora 10,5 év. Utóbbit tekintve abszolút előremutató, hogy 2022 decemberétől, amióta a portfólió hozzánk tartozik, 505 új busz állt forgalomba – részletezte a szakpolitikus. 

Béremelés és jobb szolgáltatások 

Nagy Bálint felidézte: 2025. január 1-től létrejött a nemzet közlekedési vállalata. A MÁV és a Volán integrációjával jobb szolgáltatást tudnak nyújtani s a munkatársaknak is egyre vonzóbb feltételeket biztosítanak. Nőtt például a hozzátartozók kedvezménye, s jelentős eredmény a bérmegállapodás is. 

– A MÁV-Volán csoport Magyarország legnagyobb munkaadója. Az ott dolgozók közül 42 ezer ember bére nem érte el a 400 ezer forintot. A 2023-as sikeres bérmegállapodásoknak köszönhetően mintegy 51 ezer dolgozó részesült tízszázalékos emelésben, tavaly pedig egy hároméves bérmegállapodást írtunk alá, amely 28,4 százalékos alapbéremelést tartalmaz a MÁV-Volán csoport munkavállalói számára. Tehát amíg 2022-ben a havi átlagkereset 497.035 forint volt, ez 2024-ben 661.633 forintra emelkedett. A hároméves bérmegállapodás eredményeként pedig 2026-ra 739.143 forint lesz a havi átlagkereset – tudatta a közlekedési államtitkár.

Siker az ország- és vármegyebérletek rendszere

A politikus leszögezte, az ország- és vármegyebérleteknek köszönhetően az utóbbi időszakban jelentősen megnőtt az igény a közösségi közlekedés iránt. E bérlettípusokból a 2023 márciusi bevezetésük óta 13 milliót vásároltak az utasok. 

– Az új tarifarendszert azért vezettük be a MÁV és Volán járatain, hogy egyszerű, érthető és kiszámítható legyen a díjpolitika. Bevezettük a Vármegye24 és a Magyarország24 napijegyet is, továbbá ingyen utazhatnak a 14 éven aluliak, a nagycsaládosok, a határon túliak és a fogyatékossággal élők. Fontos eredmény, hogy 2024 január végén kölcsönösen előnyös megállapodást kötöttünk a fővárossal, amelynek eredményeként minden vármegyebérlettel és országbérlettel rendelkező utas használhatja a BKK szolgáltatásait is, a BKK-bérlettel rendelkezők pedig Budapesten felszállhatnak a MÁV-Volán csoport összes járatára – vázolta Nagy Bálint.

Nő az utaskomfort

Idénre azt tervezi a szaktárca, hogy teljesen megújul az utazókkal való kapcsolattartás. Ennek részeként új mobiltelefonos applikáció készül, s ezzel „a pénztár, a menetrend, az utastájékoztatás és az ügyfélszolgálat is az okostelefonokra költözik”.

– Célunk, hogy ebben az alkalmazásban lehessen utazást tervezni Magyarország bármely két pontja között a közösségi közlekedés minden formájával. Megújul az utastájékoztatás is, minden tervezett vagy rendkívüli változásról naprakész információt kap az utas. Emellett készül egy olyan vizsgálat, amelynek célja a közlekedési párhuzamosságok felszámolása. A cél az, hogy 2026-ra már egy jól szervezett, jól működő közösségi közlekedésünk legyen, amely kiszámíthatóságot és stabilitást jelent a magyar emberek számára – mondta el Nagy Bálint.