Előkelő helyen Zala vármegye az országos rangsorban

2025.01.19. 11:30

Kék zónák: ide költözzön, ha sokáig szeretne élni

Régóta foglalkoztatja az emberiséget, hogy mi a hosszú élet titka. A világban a kék zónák elnevezést kapták azok a területek, ahol az emberek a legmagasabb életkort érik el és olyan életmódbeli és környezeti tényezők összességét tárják fel, amelyek hozzájárulhatnak a longevityhez, azaz a hosszú és egészséges élethez. Vajon idehaza is beazonosíthatók ilyen zónák? Megnéztük, hogy Zala vármegyében mennyi a várható élettartam.

Fotó: BlueOrange Studio

Régóta foglalkoztatja az emberiséget, hogy mi a hosszú élet titka. A világban a kék zónák elnevezést kapták azok a területek, ahol az emberek a legmagasabb életkort érik el és olyan életmódbeli és környezeti tényezők összességét tárják fel, amelyek hozzájárulhatnak a longevityhez, azaz a hosszú és egészséges élethez. Vajon idehaza is beazonosíthatók ilyen zónák? Megnéztük, hogy Zala vármegyében mennyi a várható élettartam!

Magyarország nem szerepel a kék-zónák között, de az elmúlt 50 évben nőtt a várható átlagos élettartam

Kék zónák: ezekben az országokban ismerik a hosszú élet titkát

A várható élettartamot rangsoroló dobogó tetején, 83,3 évvel Spanyolország szerepel - írja a Longevity Magazin közleményében. A második helyen Svédország áll, amely kevésbé meglepő, hiszen az északi országok kiemelkedően magas várható élettartammal és jó egészségügyi mutatókkal rendelkeznek. A nyugat-európai és a mediterrán területeken a várható élettartam szintén az európai átlag feletti. Az utóbbi övezetben található a világ kék-zónái közül kettő: az egyik az olaszországi Szardínia-szigetén, míg a másik a görögországi Ikaria-szigetén, de ide sorolható a Japánban található Okinawa-szigete, Nicoya Costa Ricán és Loma Linda Kaliforniában.

Elmaradunk az EU-s átlagtól?

Igen, hiszen a várható átlagos élettartam tekintetében Magyarország, a 74,3 évvel az EU lista 23. helyén szerepel. Hazánkat a már említett Románián és Bulgárián túl, csupán Litvánia és Lettország követi. Magyarországon az elmúlt 20 évben nőtt a születéskor várható élettartam, de még mindig elmarad jó pár évvel az EU-s átlagtól. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2023-ban a férfiak születéskor várható átlagos élettartama 73 év, míg a nőké valamivel több mint 79 év volt, ami jelentős javulás az 50 évvel ezelőtti adatokhoz képest. 

"Kék-zónák" Magyarországon

Magyarország nem szerepel a világ 5 kék-zónája között. Ugyanakkor érdemes megnézni, hogy miért élnek tovább a Győr-Moson-Sopron, a Pest, a Zala és a Veszprém vármegyeiek, és miért alacsonyabb a várható élettartam Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg vagy épp Békés vármegyében? 

Fontos megjegyezni, hogy Budapest ugyan magas várható élettartamot mutat, de nem minden szempontból tekinthető az ország „kék zónájának”. A főváros előnyei elsősorban a fejlettebb egészségügyi ellátásban és a magasabb vagyoni helyzetben rejlenek, viszont a kék zónákra jellemző természetközeli, lassabb életmód itt kevésbé megvalósítható.

Zala vármegyei hazai viszonylatban "kék-zóna", harmadik a megyék rangsorában

A kisebb települések előnyei években mérhetők? - Előkelő helyen Zala megye

Napjainkban jellemző, hogy míg az Alföldön kevésbé, úgy a nyugat-magyarországi területeken nagyobb számban élnek az emberek kistelepüléseken. A kisebb városok és falvak számos olyan előnnyel rendelkeznek, amelyek a kék zónákhoz hasonlóvá tehetik őket hazánkban is. Ez igaz az aprófalvas Zala vármegyére is, ahol a 258 település található a hat járásban, ezek közül csak 10 város és 4 nagyközség. A Longevity Magazin adatai szerint Zala megye hazai viszonylatban "kék zóna", hisz a születéskor várható átlagos élettartam a férfiaknál 74,10, a nőknél pedig 80,15 év. Jól állunk Zalában, csak Győr-Moson-Sopron, Pest és Veszprém megye előzi meg.

Vármegyénk legtöbb településének adottságait nézve előnyünkre fordíthatjuk a természet közelségét és a tiszta környezetet, alacsonyabb a légszennyezettség, amely hosszú távon megelőzi a légzőszervi, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Az egészségesebb életmódhoz a termelői piacokon beszerezhetőek helyi élelmiszerek. 

További előnyei a kisebb városoknak, falvaknak: 

  • Több mozgás: Az élet egy kisebb településen sokszor fizikailag aktívabb, mint a városi élet. Akár a kertes házakat, akár a nagy városoktól jelentősen eltérő közlekedési szokásokat és adottságokat nézzük.

Közösségi kapcsolódás: A kisközösségi életmódban fontos szerep jut az intenzív társas kapcsolatoknak. Családi, baráti és szomszédsági kötelékek bizonyítottan hozzájárulnak ahhoz, hogy boldogabb és egészségesebb időskort éljenek meg az emberek.

Nem elég a genetika, tenni is kell

Vagyis, a kék zónák titkait megvizsgálva világossá válik, hogy a hosszú és egészséges élet titka nem csupán a genetikai adottságokban, hanem sokkal inkább az életmódbeli, táplálkozási és társadalmi tényezőkben rejlik. A magyarországi adatok és a globális kék zónák összehasonlítása rámutat, hogy a legtöbben tehetünk azért, hogy javítsuk életminőségünket. 

 


 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában