2025.01.20. 07:00
Cigánypasztorációs nap a romák felzárkóztatása érdekében (video)
A térségben élő romák felzárkóztatása érdekében szervezett találkozót Letenyére a Boldog Ceferino Intézet. A cigánypasztorációs nap során azon intézmények és szervezetek mutatkozhattak be, akik tevékenységük révén hozzájárulhatnak a roma lakosság oktatási és foglalkoztatás helyzetének javításához.

A cigánypasztorációs nap lelki vezetője, dr. Székely János püspök a letenyei templomban
Fotó: Gyurica Ferenc
A cigánypasztorációs nap lelkiségi programmal kezdődött, a helyi Szentháromság templomban dr. Székely János, a szombathelyi egyházmegye főpásztora, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációs bizottságának vezetője pontifikált szentmisét, amelynek prédikációjában életvezetési tanácsokkal is szolgált a jelenlévő, jelentős számban roma kisebbséghez tartozó hívők felé.

A roma lakosság története, helyzete
A szakmai program szintén a püspök előadásával folytatódott, statisztikai adatokra támaszkodva mutatta be a roma lakosság magyarországi történetét és jelenlegi helyzetét. Kitért arra, hogy a romák a rendszerváltás vesztesei, hiszen az 1990-es évek elején kétharmaduk vesztette el munkáját, ami alapvetően határozta meg életkörülményeiket, anyagi helyzetüket, illetve döntő többségük krónikus egészségi problémákkal is küzd.
A cigánypasztorációs nap célja
Dr. Székely János kiemelte: bár a magyarországi roma lakosság felzárkóztatásában az állam felelőssége az elsődleges, de egy szociális háló kialakításával vagy megerősítésével mások, például az egyház is sokat tehet az érdekükben.
- A romák fölzárkózásának három oszlopa van, az oktatás, a munkahely és a szív – mondta lapunknak a püspök. – Az oktatás és a munkahely elválaszthatatlanul összetartozik, ha nincs jó végzettség, nagyon nehéz jó munkahelyet találni, de megfordítva is igaz, ha egy régióban nincs igazi, elérhető, a romák számára vonzó munkahely, akkor nagyon kicsi lesz a motiváció egy fiatal számára, hogy tanuljon. Azt gondolom, a magyar állam egyik legfőbb feladata a romák felzárkóztatása területén az lenne, hogy főleg az országhatár mentén, tehát Borsod legészakibb részén, Baranyában, Somogy déli vidékein, vagy Zalának ebben a legdélebbi szegletében sok-sok elérhető, vonzó munkahelyet teremtsen az itt élők számára. A harmadik oszlop a szív, ebben viszont az egyház tud sokat tenni. Nemcsak az országos pasztorációs, tehát az evangélium hirdető missziós tevékenységével, hanem azzal is, hogy segíti azon 95 tanodának, közösségi háznak a működését, amely a legszegényebb, s tanulási nehézséggel küzdő gyerekek felzárkóztatására jött létre.

"Fekvőhívő" keresztények
Dr. Székely János szólt a romák vallásgyakorlásáról is. Úgy fogalmazott: sok roma „fekvőhívő”, azaz csak a kereszteléskor és a temetéskor kapcsolódnak az egyházhoz, a vallásgyakorlásban viszont nem erősek, a rendszeres templomba járás, a szertartásokon való részvétel kevésbé jellemző rájuk. Ennek ellenére a szívben lévő hit, az Isten jelenlétének érzése és átélése igen erősen ott van a legtöbb cigány emberben. A romák vallásgyakorlása erősítésének egyik jó eszköze lehet az inkulturáció, azaz evangéliumot ötvözése a cigány kultúrával. Olyan körülményeket kell teremteni, akár a szentmisék alkalmával is, amelyek hangulata vonzó a romák számára.