Bérmegállapodás: a minimálbér és a garantált bérminimum megemelésével növekedtek a keresetek

A megegyezéssel történelmi bérmegállapodás született, hiszen nem csupán a legkisebb keresetek növekedtek nagyjából egymillió embert érintve, hanem a minimálbér fölötti bérek is, mutatott rá a Magyar Nemzet cikkében Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Három év alatt mintegy negyven százalékkal nő a minimálbér, s ez a fölötte lévő béreket is érdemben növeli. A keresetek emelkedése fontos motorja a gazdasági növekedésnek. Az egyezséggel pedig előre kiszámítható módon lehet elérni a négyszázezer forintos minimálbért és az egymillió forintos átlagbért. Az új akcióterv a gazdaság legkisebb szereplőit kiemelten segíti, így például a dolgozó fiatalokat, miután nekik vált elérhetővé a munkáshitel - írja a Magyar Nemzet. 

Bérmegállapodás: a munkavállalóknak is hozzá kell tenni magukat

– A bérmegállapodás, a bérek emelése mindenképpen fontos a munkavállalóknak, hogy meg tudjanak élni – fejtette ki érdeklődésünkre Balogh Ádám, a VOSZ Zala Vármegyei Szervezetének elnöke. – Ahhoz, hogy a cégek versenyképességére ez ne hasson negatívan, megoldást kell találniuk termelékenységük növelésére, a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával és új piacok felkutatásával. Másrészről nagyon jó lenne, ha a béreket terhelő adók és járulékok csökkentésével az állam segítené a vállalkozásokat, mert a megemelt béreket a jelenlegi piaci kereslet csökkenése mellett nagyon nehéz kigazdálkodniuk. A munkavállalóknak is hozzá kell tenniük magukat ehhez. Nyitottnak kell lenniük a képzésekre, az új tudások, technológiák elsajátítására, hogy az a cég, ahol dolgoznak, minél nagyobb produktumot tudjon előállítani, illetve növelni tudja versenyképességét, hangsúlyozta Balogh Ádám.

A 3 évre előre tervezés ismerete kiszámíthatóságot jelent minden vállalkozásnak. Dr. Polay József, a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara (NAKKIK) elnöke szerint a Nagykanizsa és Dél-Zala térségében a béremelkedés a lakosság részéről különösen fontos, hiszen ennek a térségnek a bérszínvonala elmarad az országos átlagtól, a fejlettebb vármegyéktől pedig elég jelentős a lemaradás.

– Így, ha nő a lakosság kezében lévő pénz, az kedvező a vállalkozások számára, mert növelheti a termékek iránti keresletet – fogalmazott dr. Polay József. – A kutatásaink azt igazolják, hogy a kereskedők nagy része a 2024. évben azt tapasztalta, hogy a vásárlók rendelkezésére álló források elég korlátozottak voltak vidékünkön. A béremelkedést vállalkozóink döntő többsége ma úgy látja, hogy ki tudja gazdálkodni.

Hozzátette: az alsó szintek emelkedése a középső szinten lévő béreket is feljebb tolja, melynek továbbgyűrűző hatása van. Az ma már látszik, hogy a kisvállalkozások első reakciója az áremelés gondolata, míg a közepes és nagyobb cégek inkább költségcsökkentéssel számolnak és technológiai fejlesztésben gondolkodnak. 

– Az egyértelmű, hogy a döntő többség nem az elbocsátásokban keresi a megoldást – emelte ki a NAKKIK elnöke. – Azt is látni kell azonban, hogy a lakosság kezében lévő nagyobb összeg nem biztos, hogy teljesen a gazdaságot erősíti. A kamarai tagjaink azt gondolják, hogy ennek egy részét tartalékolja a lakosság, és csak akkor költ bátrabban, ha a háború valóban befejeződik.

A felmérések szerint az emelésből adódó problémák kezelésére több felvetés is született:

• - technológiai fejlesztések vizsgálata
• - állami szerepvállalás (szociális hozzájárulási adó csökkentés kisvállalkozások számára)
• - állami adminisztráció csökkentése
• - KKV-k számára támogató programok
• - béren kívüli kedvezményes költségjuttatások lehetőségeinek biztosítása
• - felnőttképzés, digitális és zöld átmenet könnyítése állami támogatással, pályázatokkal

Dr. Polay József szerint hangsúlyosan szerepel a visszajelzésekben, hogy egy, a mai helyzethez jobban igazodó „új regionális” támogatási rendszert kell létrehozni, mely képes a lokális problémákat is kezelni. Ez azt jelenti, hogy Dél-Zala, Nagykanizsa ugyan a jól fejlett nyugati régióban van, de attól lényegesen elmaradva, így nagyobb kedvezmények és támogatások szükségesek, mint az egész régióban. Ez már évek óta kiemelt kérés a helyi vállalkozások részéről. 

– Kamaránk ez utóbbit tevékenyen támogatja, melyet jól szolgálhat a kamarai szervezésben tervezett magyar, horvát és szlovén Mura Menti Gazdaságfejlesztési Minta Övezet létrehozása – jegyezte meg. – Összefoglalva, a vállalkozók folyamatos információt és konzultációt várnak a gazdaság helyzetéről és a kormányzati szándékokról.

Történelmi bérmegállapodás három évre szólóan

A történelmi bérmegállapodásban a munkavállalók és munkaadók képviselői három évre szólóan egyeztek meg a minimálbér növekedésének üteméről. Ezek szerint

• – idén 9 százalékkal emelkedett meg a minimálbér, 
• – 2026-ban 13 százalékkal, 
• – 2027-ben pedig 14 százalékkal fog emelkedni.