2024.12.28. 07:00
Sertéshús: a következő év bőségét biztosítja – videó
Van olyan étel, ami minden mennyiségben kerülhet az asztalra év végén. A sertéshús fogyasztása például egy babona a sok közül, amiről a nagykanizsai Thúry György Múzeum néprajzosa, Gyanó Szilvia beszélt.
Érdekesség: 1582-től számítjuk január 1-jétől az újévet, de Magyarországon sokáig a középkori, december 25-i évkezdetet tartották számon. Az év utolsó és a következő év első napja közti átmeneti időszak kiváló alkalom a különféle egészség-, termékenység- és bőségvarázsló praktikák számára. A sertéshús fogyasztása legyen a nagy eszem-iszom része, a bálok, a köszöntők és a jókívánságok szintén a következő év bőségét biztosítják. Gyanó Szilvia néprajzkutató a szakirodalomból és saját gyűjtéseiből válogatott.

Fotó: Szakony Attila
Sertéshús: a kocsonya kötelező Zalában!
– Sokat együnk, mert a bőség egyrészt hozzátartozik az ünnepléshez, másrészt a bőség bőséget teremt – fogalmazott. – És amilyen az első napunk, olyan lesz az egész évünk. Sertéshúst együnk. Főleg malacot, hurkát, kolbászt, mert a disznó szerencsét hoz. Előre túr, így előre túrja az évet és a szerencsét. A kocsonya fogyasztása pedig kötelező rituálénak számít Zalában. Nyugat-európai népek középkori, kora újkori krónikáiban is disznó van az ünnepi asztalon, amikor az óévet búcsúztatják. Finnyásoknak a virsli is megteszi, de figyeljünk, hogy disznóból legyen, mert a szárnyas elrepül a szerencsével, a tyúk hátrafelé kapirgál, vagyis arrafelé mozdítaná az évet és a szerencsét. Ezen kívül még bőséget hoz mindenféle aprószemes étel, mint a mák, a bab, a rizs és a lencse.

Fotó: Szakony Attila
Zajjal űzik el az ártó szellemeket
Hozzátette: nem véletlen, hogy ilyenkor az emberek nagy zajt csapnak. Így űzik el az évfordulót fenyegető ártó szellemeket, illetve ezzel meg is téveszthetik azokat. Egykor a pásztorok is zajkeltéssel igyekeztek elűzni a gonosz, rontó erőket. Ostorral durrogtattak, kolompokat ráztak, kürtöltek, kereplőt recsegtettek, kiabáltak, de még puskaropogás és ágyúdörgés is előfordult éjfél környékén. Mindezt pedig csak tovább tetézte a hangos kutyaugatás. Manapság ezt tűzijáték, sípolás és hangos mulatozás váltotta fel.

Fotó: ZH
A nő bajt jelent...
– Kevésbé ismert szokás, de nyugodtan menjünk köszönteni – folytatta Gyanó Szilvia. – Ám vigyázzunk, mert az év első látogatója csak férfi lehet! A férfilátogató hoz szerencsét, a nő bajt jelent. Ezért küldjük mindig előre a fiúgyereket, abból is a legjobb az elsőszülött vagy a férjet. A jókívánságok a szó teremtő erejét kihasználva hoznak szerencsét, bőséget és egészséget. Ha kellően kibuliztuk magunkat, akkor a pihenésre is figyeljünk oda, mert azt is tartja a népi hiedelem, hogy amilyen az első napunk, olyan lesz az egész évünk.