Puskás Antal pálos tartományfőnök karácsonyi gondolatai (galéria)

Legutóbb a magyar alapítású szerzetesrend tartományfőnöke, Puskás Antal vezette körbe a látogatókat és osztotta meg lapunkkal karácsonyi gondolatait. A szubjektív tárlatvezetésen a hallgatósággal a hazai és külföldi pálos rendek történetét hallhatták elsősorban, s megismerhették a pálos szerzetesek közösségeit, a pálos lelkiséget. 

Puskás Antal lapunknak elmondta, Magyarországon négy kisebb közösségben élnek, Pécsen (Szent Imre templom és kolostor, Pálos Lelki Központ), Budapesten (Gellért-hegyi Sziklatemplom kolostorral), Márianosztra (Nagy Lajos király által építtetett Magyarok Nagyasszonya bazilika és kolostor), valamint Petőfiszállás-Pálosszentkúton (Magyar Szentek és Boldogok kápolna, kegytemplom és zarándokház). Utóbbi a Keresztény Motoros Zarándoklat helyszíne is. A szerzetesek kisebb közösségekben élnek hazánkban. Erdélyben négyen vonultak el a világ zajától a hargitafürdői kolostorba, itt 2014-ben jelentek meg újra a pálosok. Évente többször találkoznak egymással a testvérek, de többnyire kisebb „szigetekként” működnek. Jelenlétük azonban mindenütt meghatározó, s ma már ők sem remeteéletet élnek, ahogy egykor a rendalapító Boldog Özséb és követői. 

- Életünk mindennapjai a hely lehetőségei szerint alakulnak. A budapesti Sziklatemplom az óriási látogatottsággal teljesen más, mint az Alföld közepén található Pálosszentkút – felelte Puskás Antal. - A lelkület mindenütt ugyanaz, az atyák és testvérek naponta háromszor gyűlnek össze az imádságra. Egyszerűségben szeretünk élni. Nincsenek intézményeink, hanem az emberekkel való találkozás, közösség adja a rend jellegzetességét. Természetesen a külföldi rendházakkal is tartjuk a kapcsolatot, elsősorban a lengyelországival. Az eredeti pálos lelkiségből ma is tartjuk a magányt, az elvonultságot, mert ez az a forrás, ahonnan tudunk meríteni segítő és lelkipásztori tevékenységünkhöz. Korunk hasonló a török hódoltság utáni korszakra, nem külsőleg, hanem belsőleg hasonlít a lelki ínséges időkre. Jelen környezetünk jóléti, ám nap mint nap találkozunk azokkal a szenvedő emberekkel, akiknek nincs hovatartozás érzésük, nincs egy biztos pont az életükben, s ez leginkább a fiatalokra jellemző. Ezért nem tehetjük meg, hogy csak úgy elkülönülünk a külvilágtól, kapcsolatban kell lennünk az emberekkel. A pálos elvonulás csupán eszköz és nem cél.

Puskás Antal a karácsonyról: legyünk mindig készenlétben

Puskás Antal a zalai szálakkal kapcsolatban elmondta, jelentőségteljes az a közösségi, régészeti munka, ami itt folyik. Példaértékű az önkéntesek és a közösségeket szervezők lelkesedése, az innovatív ötletek a szakemberek részéről. Végül karácsonyi üzenetét osztotta meg velünk a pálos atya.

- Mi mindennap a szentmisét ünnepeljük, s a Szentírás végigvezet minket az Advent időszakán. Az egyház évszázadok óta úgy állítja össze az ünnepi miserendet, hogy elvezessen a Karácsonyhoz. A pálosok ugyanúgy az Igét hallgatják, illetve imaesteket tartunk. Ez az időszak nemcsak Krisztus születését ünnepli, hanem várakozás Krisztus második eljövetelére. A csendnek, az elmélyülésnek a lelkülete az ünnepre való felkészülés miatt fontos, másrészt egy állandó készenlétre hív bennünket. Ez az, ami különösen lényeges a mai embernek: a mindig szerteszórt figyelmét, ami mindig valamire akar fókuszálni ide-oda, azt az egy szükségesre irányítsa. Ugyanis bármelyik pillanatunk a végső pillanat lehet – jelezte Puskás Antal. 

Pálos rendházak Magyarországon és Erdélyben:

• Pécs
• Budapest
• Márianosztra
• Petőfiszállás-Pálosszentkút
• Hargitafürdő (Erdély)